Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 2 (4. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
204 van egy ál talános lehetőséget biztosító szabály is: "A kormány ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a törvény a hatáskörébe utal". Végezetül - bár nem kifejezetten erről, de egy kicsit hasonló esetről van szó - az alkotmány 40. § (3) bekezdését is idéznem, am ely azt mondja: "A kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlen felügyelete alá vonni és erre külön szerveket létrehozni". Tehát mindezekből a szabályokból világosan kiderül, hogy aki politikai felelősséggel tartozik mindezekért - és ez ma for mailag valóban a fel nem állt kormány, zárójelben hozzáteszem, jogi értelemben az ügyvezető kormány az, de ezzel most ne komplikáljuk a kérdést , politikailag mindenképpen a várható kormánytöbbséget képviselő koalíció nem tekinthet el ezektől a kötelezett ségektől, és nem lehet tétlen akkor, amikor a társadalombiztosítási problémák rendezéséről van szó. Legyen szabad végül egy harmadik problematikát érinteni. Beszélnek az önkormányzati tulajdon államosításáról. Nos, kérem szépen, ez az érvrendszer vagy érvk ör, ami az önkormányzati tulajdon államosításáról beszél, több szempontból sem jó. Egyrészt államosítás nem történt, másrészt nem volt önkormányzati tulajdon. Harmadik: ha lett volna önkormányzati tulajdon, akkor sem a tulajdont vették el, hanem az önkormá nyzatot szüntették meg, ami teljesen más. Államosítás nincs, mert hiszen a társadalombiztosítási javak vagyoni, tulajdoni állapotában nem következett be olyan változás, amely állami tulajdont keletkeztetett volna. Egy másik: a társadalombiztosítási önkormá nyzatok nem tulajdonosként kezelték ezt a vagyont, hiszen a járulékok, a befizetések nem kerültek ezen önkormányzatok tulajdonába, hanem tulajdonképpen kezelői voltak ennek a vagyonnak. Tehát államosításról ilyen értelemben sem lehet beszélni. Végezetül pe dig - mint mondottam volt, csak megismétlem - egyébként sem az történt, hogy egy önkormányzatot megfosztottak volna a tulajdonától, hanem az, hogy az állam magát az önkormányzatot, ezt a fajta önkormányzatot szünteti meg az Országgyűlés törvényhozó aktusa által - teszi ezt teljesen alkotmányosan, teszi ezt úgy, hogy erre a jogszabályi lehetősége, a törvényalkotási kompetenciája fennáll. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján a törvényjavaslat elfogadásának alkotmányjogi vagy akár csak távlati értelembe n vett jogi akadályát semmiben sem látom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Az írásban előzetesen jelentkezett felszólalásainak végére értünk. Most megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, SZDSZ. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház vagy Töredékház! Engedjék meg, hogy amikor a Szabad Demokraták Szövetségének állásfoglalását szóba hozom, akkor felidézzem azt, hogy arra a törvényre, amely jelenleg hatály os, a Szabad Demokraták Szövetsége egy évvel ezelőtt nemmel szavazott. (Taps a jobb oldalon.) Abban a vitában, amit egy évvel ezelőtt a június 3i döntés előtt elmondtunk, abban magunk is úgy foglaltunk állást, hogy az önkormányzatokat illetően változtatás ra van szükség, hogy nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Bár zárójelben megjegyzem, hogy mi magunk is különbséget tettünk a két önkormányzat működése között, mert érdemi különbség van. (19.40) Elvileg tehát megvan a lehetősége annak, hogy a Szab ad Demokraták Szövetsége egyetértsen a Fidesz javaslatával, mi több: konstruktív ellenzékként kifejezetten örömünkre szolgálna, ha támogatni tudnánk ezt a változtatási szándékot. A problémát az okozza, hogy a benyújtott tervezet nincs kidolgozva. Nem az a probléma, hogy az önkormányzatok ne lennének megszüntethetőek. Az imént Salamon képviselőtársam pontosan azokat a mondatokat idézete az Alkotmánybíróság döntéséből, amit magam is hivatkozásképpen