Országgyűlési napló - 1998. Az Országgyűlés alakuló ülése
1998. június 18 (1. szám) - Horn Gyula miniszterelnök bejelentése a kormány megbízatásának megszűnéséről - ELNÖK (dr. Áder János): - HORN GYULA miniszterelnök:
29 erősödő nemzetközi versenyben, az egyre szigorúbb külső követelményeknek eleget téve kell elérnün k. Az alapvető célokat tekintve nem volt lényegi különbség az előző és a mostani, még hivatalban lévő kormányzat között. Elődeink sokat tettek az átalakulásért. Számunkra nem volt kétséges, hogy a jogfolytonosságot érvényesíteni kell a társadalom minden te rületén. A szocialistaliberális kormányzás ugyanakkor tartalmában és stílusában is viselte az eltérő jegyeket is. Végig kellett vinnünk a gazdaságban az államtalanítást, a magántulajdon túlsúlyának megteremtését. Új szakaszba jutott a piacgazdaság intézmé nyrendszere, befejeződött alapjainak létrehozása. Ami Magyarországon létrejött, az összhangban van az Európai Unió tagállamaiban honos rendszerrel. Nyilvánvaló, hogy semmit sem lehet befejezettnek tekinteni. Ugyanúgy, mint a fejlett államokban, szükség van a további építkezésre, egyes elemek összecsiszolására és finomítására. (14.20) Végbement az iparszerkezet korszerűsítése, ma már export- és versenyképes ipari ágazatokkal rendelkezünk. Ez képezi a további erőteljes gazdasági növekedés egyik pillérét. Óriá si erőfeszítésekkel, jelentős állami pénzügyi támogatással fejlődési pályára állítottuk a magyar mezőgazdaságot. Valamennyi érdekcsoport együttes munkájával elkészült a nemzeti agrárprogram. Térségünkben egyedülálló az az országos területfejlesztési progra m, amely átfogóan kezeli a magyar vidék, a magyar falu ügyét. A vidéki Magyarország gazdasági és szociális konszolidációja azonban még nem fejeződött be, sok a helyi feszültség és a megoldásra váró probléma. Az elmúlt évtől lendületet vett az infrastruktúr a korszerűsítése, az utak építése, a vasút villamosítása és a többi ágazat fejlesztése. Megállapíthatom, hogy az olaj- és gázellátás terén már nem vagyunk kiszolgáltatva KeletEurópának, mivel bekapcsolódtunk a nyugateurópai ellátási rendszerekbe. Magyaro rszágon van a legtöbb külföldi működőtőke. A nálunk bejegyzett 40 világcég a magyar gazdaság egyik tartóoszlopa. A beruházások - a bővülő munkahelyek és a növekvő jövedelmek mellett - egyben erősítik Magyarország kötődését Európa többi államához. A kis- és középvállalkozások, a hazai nagyüzemek és a multinacionális cégek együtt alkotják a magyar gazdaságot. Nemzetközileg is elismert a fejlett bank- és pénzügyi rendszerünk. Mindezek nyomán, tisztelt képviselőtársaim, több évre szólóan megalapozott hazánkban az erőteljes gazdasági növekedés. Ennek üteme ma gyorsabb, mint az Európai Unió tagállamainak többségében. A gazdaság helyzetén nem lehetett volna javítani az ország pénzügyeinek rendbetétele nélkül. Az 1995 tavaszán beindított stabilizációs program eredmé nyeként elviselhető mértékűvé vált a központi költségvetés és a fizetési mérleg hiánya. Szinte példa nélküli az ország külső eladósodottságának radikális csökkentése. Két évtized után először mondhatjuk el, hogy Magyarország kikerült az adósságcsapdából. A középkeleteurópai államok közül egyedül a Magyar Köztársaság nem szorult többé a Nemzetközi Valutaalap hiteleire. Konvertibilis lett a forint. A gazdaságitársadalmi konszolidáció elkezdődött, és nyugodtan mondhatom, sikeres folyamata eddig a politikai ésszerűségnek megfelelően zajlott. Gyakorlatilag ezzel kezdődött el a rendszerváltás második szakasza Magyarországon. Ez biztosíthatja, hogy a demokrácia és a szabadság mellett jólét is létrejöhet Magyarországon. Amennyiben nem követünk el komolyabb gazdas ágpolitikai hibát, illetve nem éri az országot valamilyen váratlan külső sokkhatás, többé nem kell rendkívüli stabilizációs intézkedéseket hozni. A kedvező gazdasági folyamatok - talán életünkben először - tartósnak ígérkeznek. Négy éven át a kormányzatnak az volt a legsúlyosabb dilemmája, hogy egyszerre kellett a gazdaságot rendbe tenni és a lakosság emberhez méltó életfeltételeit biztosítani. Nos, a kettő sajnos
