Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
99 és megfelelő forráselosztását jelenti. Ha úgy leszünk európai uni ós tagok, hogy ez utóbbit nem tudjuk biztosítani, akkor a tagságból kizárólag hátrányunk származik, mivel nem fognak tudni támogatást nyújtani egy számukra idegen rendszernek. A fentieknek megfelelően nem kívánjuk átírni vagy átszerkeszteni a határozati ja vaslatot, még akkor sem, ha tartalma elég sok kívánnivalót hagy maga után, hiszen valóban fontos az, hogy egy ilyen dokumentum megszülessen, még akkor is, ha hibák vannak benne. Elfogadásra javasoljuk, ha három cél érvényesítését, támogatását maga a kormán y is lehetővé teszi. Javaslataink az alábbiak: Biztosítani kell a fejlesztési források felhasználási szerkezetében és arányaiban azt, hogy a magyar költségvetés betölthesse a társfinanszírozó szerepét az Európai Uniótól kapott támogatásokhoz. Ennek érdekéb en el kell érni, hogy középtávon a GDPnek legalább 4 százaléka a komplex területfejlesztést szolgálja, és a támogatási összegeknek legalább a fele a területfejlesztési törvényben foglaltaknak megfelelően decentralizálásra kerüljön. Biztosítani kell ennek a feltételeit: pénzügyi feltételeket az államháztartási törvény reformja útján, intézményi feltételeket a kormányzati munka regionális átalakítása útján, szakmai feltételeket a programelvű fejlesztés általánossá tétele útján. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni az Európai Unió átalakulásának körülményeit, forgatókönyvet kell készíteni az egyes lehetőségek országunkat érintő körülményeiről, következményeiről. Intézkedni kell a jogharmonizáció megvalósításáról, a tárgyalásokon határozottan kell a magyar érd ekeket képviselni. Az Országgyűlést mindezekről folyamatosan tájékoztatni kell. Biztosítani kell az ország összehangolt fejlődését. Ennek érdekében ki kell dolgozni a középtávú nemzeti településfejlesztési programot. Biztosítani kell, hogy az állam nagyobb szabású fejlesztési forrásai kizárólag ezen a programon keresztül kerüljenek felhasználásra. Biztosítani kell a nemzeti program regionális szintű lebontását a megyékkel történő érdekegyeztetés útján. Biztosítani kell szakmai és pénzügyi oldalról a megyei területfejlesztési tanácsok hatékony, a programelvű fejlesztés alapján álló működését. Meg kell teremteni a kedvező feltételeket a településeknek az önkéntes társulások formájában történő fejlesztő együttműködéshez. Az ország egészére vonatkozó jóváhagyott ágazati, fejlesztő, mint az országos közlekedéspolitikai koncepciót, nemzeti környezetvédelmi programot kódexszerűen egységbe kell szerkeszteni. Meg kell valósítani az általános programelvű fejlesztést. Ennek érdekében ki kell dolgozni a szakmai módszerta nt, a készítés és egyeztetés demokratikus rendjét, a finanszírozás feltételeit és szabályait. A területfejlesztés tárgyalása időszakában nem hagyhatók figyelmen kívül a vidéki területek működőképességének belső és külső veszélyei sem. (10.20) Gondolok itt mindenekelőtt a mezőgazdaság körébe tartozó válságra. Ugyanis ezt támasztja alá a mezőgazdasági termékek árainak csökkenése, az alacsony felvételek következményeként. Következésképpen ezeket a területeket hagyják el a ma még ott élő emberek, felerősítve a vidék elnéptelenedési tendenciáit. Ezek még gyakran szelektívek is, és elsősorban a fiatalabb vagy a jobban képzett embereket érintik. Az elmúlt évtizedekben a vidék elvesztette értékes intézményeit, iskoláit, orvosi rendelőit összevonták, megszüntették, t ehát független helyiségeket kapcsoltak össze. Ezek a tények és körülmények figyelmen kívül nem hagyhatók. A területfejlesztési koncepció megalkotása során adott területek speciális igényeit is meg kell fogalmazni, mindazokat a lehetséges előnyöket és hátrá nyokat, amelyeket a helyi politika az adott
