Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 25 (340. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése nyomán kialakult helyzet megvitatására, a kormány által eddig folytatott és folytatandó tárgyalásokra és azok várható hatásainak vizsgálatára" című politikai vita - POZSGAI BALÁZS (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - POZSGAI BALÁZS (MSZP):
950 Megadom a szót Pozsgai Ba lázs képviselő úrnak, MSZP; akit Hasznos Miklós képviselő úr követ, független. POZSGAI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőház! Nem könnyű erőt gyűjtenem, hogy megfelelő en visszafogottan tudjam elmondani véleményemet e mai vitanap témájáról (Folyamatos zaj az ellenzéki oldalon.) , mert megint többet beszélünk, mint amennyit cselekedni kívánunk ezekben a kérdéskörökben; mert az ellenzék patópáli gondolatokat sugall: ej, ráé rünk arra még, uraim... (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Csendet kérek, képviselőtársaim! POZSGAI BALÁZS (MSZP) : ...mert megint a politikai érdekeiket helyezik egyesek a szakmai döntések elé. Így volt ez 1989ben, de még inkább 1992ben, a szerződés felmondásakor. 1992 októberében a Duna egyoldalú szlovák elterelése következtében a folyam RajkaSzap közötti szakaszán alapvetően megváltozott a folyó vízjárása. A kiszolgáltatott helyzet következtében rendkívül alacsony vízállások alakultak ki. A hullámtéri ágrendszerek kiszáradtak, a talajvízszint drasztikusan lecsökkent, kritikus helyzetet teremtve a növény- és állatvilág számára. 1995 tavaszáig folytak a látszatbeavatkozások, amelyek meg sem közelítették a természetes állapotokra jellemző vízszinteket, a természetvédelmi, erdőgazdasági és mezőgazdasági igényeket kielégíteni. De még nagyon erősen él bennem a Szigetköz vízutánpótlásáról a fenékküszöb megépítése előtt, 1995 elején folytatott vitánk! Az akkori szakmai döntésünk eredmé nye ismert. Sikerült a közvetlen kárelhárítást megoldanunk, történelmipolitikai emlékké téve a dízelszivattyús vízutánpótlást. Keveset is beszélünk róla - talán azért, mert siker, mert a mai kormánypártokhoz fűződő szakmai siker? A jelenlegi kárenyhítő me goldás - a hullámtéri állapotok látványos javulása mellett - elégtelen a mentettoldali vízigény kielégítésére. A szükséges vízmennyiség ma már nem biztosítható az egyes csatornarendszereken a vízkormányzó műtárgyak szűkös kapacitása miatt. Csupán a FelsőS zigetköz korlátozott öntözővízellátása, valamint a jelenleg már működő mentettoldali felszíni vizek biztosítása lehetséges. Nem tagadom, érintett vagyok a Szigetközben. A térség agrártudományi egyetemére jártam, és a Szigetközt érintő környezetvédelmi tém ából írtam diplomamunkámat 1974 és '76 között. Mégis, ki sem merem mondani, hogy átfogóan értek e kérdéskörhöz. Szívem szerint fényképeket mutogatnék önöknek, melyek a szavaknál jobban kimutatják a kialakult helyzetet, és tükrözik a Szigetközben élők elvár ásait, megoldási igényeiket. A térségben élő országgyűlési képviselőként ma bizakodással tölt el bennünket, hogy a számunkra kedvezőtlen hágai döntés ellenére olyan küldöttség tárgyal a szlovák partnerrel, amely támaszkodik a térség önkormányzatainak vélem ényére, bevonva őket a véleményformálásba és a tájékoztatásba egyaránt. Megoldási javaslataik, melyek egybecsengenek az enyémmel, nemcsak vezetőik, hanem képviselőtestületeik és véleményt nyilvánító lakosságuk hangját is tükrözik. Így mindjárt a legfontos abb: kölcsönösen előnyös szakmai megoldásokra kell törekedni a szlovák féllel, tiszteletben tartva a Hágai Bíróság döntését. A térség a dunakiliti duzzasztómű üzembe helyezését, a magyar oldali tározótér feltöltését várja. Az ott élők tudják, és ezúton raj tam keresztül is tájékoztatják az ország közvéleményét, hogy a Szigetköz a térség és az ország számára egyaránt stratégiai jelentőségű. Mert tudják, hogy ez a csap. Így magyar kézbe kerül a vízkormányzás, az ÖregDunameder és a szigetközi ágrendszer vízut ánpótlásának a biztosítása, hosszú évek után hasznosulhat a jelenleg holdbéli tájként funkcionáló műtárgyberuházás. Erre alapozva lehet az ökológiai célú kapcsolódó beruházásokat megtenni, a főmeder és a mellékágak kapcsolatát megteremteni az élővilágért, a táj szépségeiért és értékeiért. A szigetközi térség tragédiája a Cvariáns, az építés elkezdésekor a magyar dunaköri
