Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 25 (340. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése nyomán kialakult helyzet megvitatására, a kormány által eddig folytatott és folytatandó tárgyalásokra és azok várható hatásainak vizsgálatára" című politikai vita - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ):
937 tartom, hogy itt, a parla ment nyilvánossága előtt is ismertessem önökkel a megye Szigetközbizottságának a javaslatát, amellyel az SZDSZ egyetért. A szigetközi önkormányzatokat képviselő polgármesterekkel, a helyi vízügyi környezetvédő szakemberekkel SzentIványi István frakcióvez ető úr vezetésével tárgyaltunk, részletesen kicseréltük véleményünket, megnéztük a helyszínen a problémákat. Az itt élők a Szigetköz érdekében mielőbbi és - a hangsúlyt erre tenném: - végleges megoldást sürgetnek egy kölcsönösen előnyös megállapodás alapjá n. A Szigetköz vízellátása szempontjából a dunakiliti tározó feltöltése a legfontosabb kérdés, de az ország szempontjából is stratégiai jelentőségű. Ha ebben nincs megállapodás, akkor Szlovákiával nincs értelme megegyezni. Jelenleg a dunacsúni mű, a bősi v ízlépcső vízszintszabályozó műve ezt a funkciót hiánytalanul képes ellátni. Ma Dunakiliti egyelőre semmi más, mint kárba veszett beruházás. Ha a dunakiliti tározó feltöltése megtörténik, akkor a vízkivétel és a vízkormányzó művek magyar területen helyezked nek el, a vízpótlások, a rendkívüli ökológiai vízigények, az elárasztások, az átöblítések így biztosíthatók. Akkor érvényesülhet az az alapvető elv, hogy mindkét ország a saját biztonsága érdekében maga szabályozhatja a területére terelt vizek mennyiségét. Jelentős idegenforgalmi fejlesztés is megvalósulhat - vízi sport, horgászat, kishajóforgalom , hisz a tározó jóléti tározóként is üzemelhet, jövedelemforrás lehet a térség lakói számára, munkahelyet teremthet. A tárgyalódelegációk között éppen a dunakili ti tározó feltöltése kérdésében alakult ki éles vita. Ma már világos, hogy minimum 128 méter tengerszint feletti magasságra szükséges feltölteni a dunakiliti tározót. (11.10) Ez egyébként magyar oldalról a legvégső kompromisszum lehet, hisz az optimális a 131,5 méteres tengerszint feletti magasság lehet. Csak ekkor üzemeltethető a vízpótló rendszer, csak ekkor lesz összefüggő vízfelület a tározóban, csak ekkor lehet biztosítani olyan vízdinamikát, amely nem indít el mocsarasodást, nem hoz létre pangó vizeke t. Ebből a magyar igényből egy tapodtat sem szabad engedni! Úgy gondolom, ezt a szlovák kormánynak is méltányolnia kell a hágai ítélet alapján. Ha ezt nem teszi, a véleményem az, hogy akkor ő folytat rosszhiszemű tárgyalásokat. A dunakiliti tározó 128 méte res tengerszint feletti magasságra való feltöltése kulcskérdése a szigetközi ÖregDuna vízgazdálkodási helyzetének ökológiai célú szabályozásának is. Ugyanis a főmeder e szakaszán a jelenlegi vízszint megemelése elkerülhetetlen. Jelenleg a dunaremetei mérc énél 100 centiméter alatti a vízállás. Ahhoz, hogy természetes módon az ÖregDuna medre lássa el vízzel a szigetközi ágrendszert, legalább 420 centiméteres vízállásra van szükség. Vagyis a vegetációs időszakban minimum 400600 köbméter/secundum víz bevezet ése szükséges a főmederbe a dunakiliti tározó felől. A főmeder vízszintjének megemelésekor az ökológiai szempontok kell hogy érvényesüljenek gázlóküszöbök magasításával, például szabályozható gumigátak beépítésével. Ezeket úgy kell megvalósítani, hogy azok on a vízi élőlények áthaladhassanak, az árvízlevezetés és a kishajózás feltételei biztosítva legyenek. Mindez a következő előnyökkel jár: a főmeder és a hullámterek egysége megteremtődik a nagyobb vízfelület esztétikai szempontból is kedvezőbb képet ad a j obb és bal parti 2300 méteres parti sávban az erdők fejlődni tudnak a főág és a mellékágrendszer kapcsolata megteremtődik a vízi élőlények közlekedési feltételeinek megteremtésével a hullámterek visszanyerik halbölcső szerepüket. A Szigetköz szempontjából ökológiailag káros mértékű a csúcsrajáratás. Ugyanis a napi egykét alkalommal kialakuló csúcshullám a Szigetköz alsó szakaszán ellehetetleníti az élővilág helyzetét, a halak ívási időszakát összezavarja. Járulékos feladatként rendkívül fontos Mosonmagyar óvár és Győr szennyvíztisztító rendszereinek kezelése és a MosoniDuna kiszáradt holtágainak - például a máriakálnoki holtág - rehabilitációja, továbbá az ásványrárói ágrendszer alsó szakaszán a bagaméri ág vízpótló rendszerbe történő bekapcsolása.
