Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 25 (340. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése nyomán kialakult helyzet megvitatására, a kormány által eddig folytatott és folytatandó tárgyalásokra és azok várható hatásainak vizsgálatára" című politikai vita - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP):
934 figyelmet erre a parlamentben. Éles szavakkal is, személyesen hívtam fel a figyelmet napirend előtti felszólalásban, de a kormány még csak nem is válaszolt. Bősö n nincs nemzeti konszenzus, és hadd idézzem Láng István akadémikus decemberi levelét. A következőket mondja az akadémikus tudós: "Úgy tűnik, mintha nem szlovákmagyar, hanem magyarmagyar vitás ügyben hozott volna ítéletet a Hágai Bíróság. A szlovákok pedi g mosolyogva nézik ezt a szórakoztató műsort, és tartogatják az adujukat a várhatóan legyengülő magyar delegációval való tárgyalásra". (10.50) Tisztelt Képviselőtársak! Hölgyeim és Uraim! Több hónappal ezelőtt mondtuk ebben a parlamentben: ez a fajta hozzá állás sokba fog nekünk kerülni. Azzal a körülménnyel, hogy különböző jogi technikákkal a kormány kivonta a parlament hatásköréből a bősi kérdést, hogy BősNagymaros kérdése csak egy jogi, egy ilyen politikai vitanap keretében kerülhetett most, az utolsó pi llanatban a Ház asztalára, ez az oka annak, hogy nem tud létrejönni az a párbeszéd, amelyre Bős ügyében szükség lenne. Nem elégséges az, kedves képviselőtársaim, hogy az államtitkár a bizottsági üléseken utólag tájékoztatást ad. Minket a bizottsági ülésekr e nem a kíváncsiság visz oda, hanem a felelősség. Pontosan itt van az a nézetbeli különbség, amit mondunk és amit mondtunk már fél éve, véleményünk szerint a politikának itt a parlamentben előre bizonyos döntéseket kell hozni, természetesen a végrehajtás, ennek megvalósítása a végrehajtó hatalom, a kormány feladata. Utána a bizottságban már valóban csak ellenőrzésre kerülhet sor. De miután hiányzott az első lépés, amelyet érdekes módon a miniszterelnök vetett föl elsőnek, de azután sürgősen levették a napir endről, amikor azt mondta, hogy számít egy olyan ad hoc bizottságra, amelyik leteszi azt az irányvonalat, amely mentén a kormánydelegáció tárgyaljon, nos, ez eltűnt a köztudatból, mára ezért ilyen zavaros és sokak számára átláthatatlan minden. Úgy gondolju k, azzal, hogy a tárgyalódelegációt nem erősítette meg a kormány egy világos és egyértelmű parlamenti állásfoglalással, aminek a tárgyalódelegáció nekivetheti a hátát a tárgyalásokon, sikerült a tárgyalódelegációt egy viszonylag nehéz és lehetetlen helyzet be lavírozni. Nem szeretnék senkit megbántani, és nem szeretném megbántani az államtitkár urat sem, aki vezeti a tárgyalásokat, de mára már látszik, hogy rosszul tárgyal a kormány. Hazai csatákat vív ahelyett, hogy maradéktalanul érvényesítené a magyar érd ekeket a szlovák féllel szemben. Beszorult a tárgyalódelegáció a szlovák féllel szemben. Mióta folynak már a tárgyalások, és az alapvető, legfontosabb kérdésben, a vízszint, vízmennyiség kérdésében a mai napig nincs semmiféle megállapodás! Lehet, hogy a vé gén majd győzelmi jelentéseket fogunk hallani, de ebben a kérdésben, mint sok minden másban is, csak ideigóráig lehet félrevezetni sokakat. A Néppárt a hágai döntés után - mert hiszen Hága egy mérföldkő, és mi azt mondtuk, hogy számunkra Hága nem vita kér dése, hogy győztünk, vesztettünk, számunkra Hága tény , Hága után a Magyar Demokrata Néppárt elnöksége megtárgyalta a bősnagymarosi kérdést és állásfoglalást hozott. Ha valaki az elnökségi állásfoglalásunkat tanulmányozza, akkor feltűnhet, hogy sehol nem használtuk azt a kifejezést, hogy "BősNagymaros", mindenütt a Duna ügyéről beszélünk, és ez teljesen tudatos. Miért? Mert nekünk ezekben a vitákban most nem BősNagymarosról, hanem a Dunáról kell döntenünk. Nem egyszerűen egy beruházásról van szó, kérem - ez itt a dolog lényege , hanem Európa legnagyobb folyóján egy 150 kilométeres szakaszt évszázadokra meghatározó döntésről és ez egy óriási különbség. Mi van az állásfoglalásunkban? A Magyar Demokrata Néppárt szerint politikai döntéseket kell hozni egy p ártnak, ezek a politikai döntések a következő négy dologban foglalhatók össze: álljon helyre a jogegyenlőségünk, mondhatni szuverenitásunk a Duna RajkaSzob közötti szakaszán őrizzük meg az ÖregDuna élővíz jellegét a Szigetköz vízellátását állítsuk helyre a Duna Szap alatti szakaszán a hajózhatóságot ne abszolútumként kezeljük, hanem a lehetséges megoldások közül válasszuk ki azt, amellyel az illetékes grémiumok is egyet tudnak érteni. És minél alacsonyabb
