Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 25 (340. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése nyomán kialakult helyzet megvitatására, a kormány által eddig folytatott és folytatandó tárgyalásokra és azok várható hatásainak vizsgálatára" című politikai vita - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
922 A hamis közlés stratégiája azonban az elmúlt hónapokban mégis számos ponton megtört. Ennek okai: a tudatos félretájékoztatás folyamatában számtalan önleleplező ellentmondás bukkant fel a sajtóban. Ezek az els zólások, állítások és cáfolatok a személyi alkalmatlanságokból, a rossz előkészítésből, a szervezetlenségből, valamint a parlamenti képviselők, a sajtó és a média mély lenézéséből eredtek. Elég csak az egygátas megoldás felröppentésére és cáfolatára, a kon cessziós megépítés felröppentésére és cáfolatára, a gát helyszínének első megnevezésére és cáfolatára, a beruházás számadatainak megnevezésére és cáfolatára utalnom. A kormány kommunikációs politikája félrevezette és megalázta a médiát, lehetetlenné téve, hogy a sajtó és a közszolgálati tájékoztatás mindenben a valóságnak megfelelően adjon képet a televízióban, a rádióban és a sajtóban a tárgyalási fordulókon kialakult valóságos helyzetről, annak meglévő részeredményeiről és elhallgatott kudarcairól. Ennek következtében a magyar sajtó nagy része sajnálatos módon, hivatásos szerepe és szándékai ellenére a kormány manipulációs technikáinak áldozatává vált, és a közvélemény informálása helyett - hangsúlyozom, szándékai és elképzelései ellenére - a zavar növeked ését segítette. Esett már szó arról, hogy a kormány megkerültee avagy sem a demokratikus parlamentarizmus jogállami kereteit: igen. 1. A miniszterelnök Házszabályon kívüli, konzultációs bizottságra tett javaslata volt a legelső, amely fügefalevélként szol gált volna a parlamenti konszenzus látszatának megteremtéséhez, ezért az ellenzéki pártok számára is elfogadhatatlan volt. 2. A Nemcsók Jánosféle tárgyalódelegáció illegitimitása, hiszen a neki mandátumot adó úgynevezett szűkebb kabinet alkotmányjogilag é s törvényileg értelmezhetetlen, ilyen ugyanis nincs. Vagy a kabinet ad mandátumot, vagy nem ad mandátumot. 3. Ez a delegáció parlamenti felhatalmazás nélkül tárgyalt és tárgyal, jogköröket vonva el a parlamenttől, hiszen a róla szóló kormá nyrendelet ellentétes azzal az elvvel, amely szerint nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban a parlamenté a szó. Figyelem, tisztelt MSZPs képviselőtársaim! Nem azt állítom, hogy a parlament köt nemzetközi szerződéseket, hanem azt állítom az alkotmány alapj án, hogy a parlamenté a szó nemzetközi szerződésekkel és azok kezdeményezésével kapcsolatban. Ez ügyben a kormány külügyminiszterének kell előterjesztést tennie. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Akkor is így van ez, tisztelt képviselőtársam, hogyha nem tetszik önnek! Ilyen nem történt. Ez ügyben... (Zaj az MSZP padsoraiban.) Hiába nem tetszik, tisztelt képviselőtársam, nem tetszhet, de önnek ezek szerint sok minden nem tetszik. Azonban ez ügyben külügyminiszteri előterjesztés nem történt! A külügyminisz ter úrnak ez ügyben néhanapján a hallgatás, a rendkívül diplomatikus érintőleges állásfoglalás, néhanapján a szégyenkezés, esetleg talán a sajnálkozó kéztördelés maradhatott, csakúgy, mint a miniszterelnök úr hasonlóan eminens vízumkényszerötletével kapcs olatban. 4. Az Országos Környezetvédelmi Tanács legutóbbi állásfoglalása - az MDF álláspontjával egybehangzó módon - arra is rámutat, hogy Nemcsók János államtitkár úr jogkört nemcsak a parlamenttől, de az OKTtől is elvont. Az a kormányrendelet ugyanis, a melynek címe "A Hágai Bíróság Dunával kapcsolatos döntéséből adódó kormányzati feladatok koordinálásáról", ez a kormányrendelet ellentétes azzal a törvénnyel, amely megkövetelte volna tőle vizsgálati elemzések készítését és az OKTnak a koordinációba való bevonását. 5. A Nemcsókféle tárgyalódelegáció mögött nemcsak egységes tárgyalási stratégia, de belpolitikai, nota bene parlamenti, összparlamenti konszenzus sincsen, nem áll, ráadásul a koalíciós egyetértés is hiányzik - érthető módon , miközben az ellen érdekű szlovák fél álláspontja homogén, tárgyalási stratégiája töretlen. 6. A kormány hamis kommunikációs magatartásában sajnálatos szerep jutott a Magyar Tudományos Akadémia tudatos kompromittálásának is. Az az akadémikusokból álló alkalmi tanácsadó testü let ugyanis (Dr. Géczi József Alajos közbeszólása.) , amelynek szelektált részérvei a
