Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 24 (339. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár:
894 beszélve arról, hogy a termékelőállító gazdákat, a csirke- és baromfinevelőket, a tömőközösségeket utcára teszik, akiknek pedig szakmai felkészültsége kiváló, és exporttermelésr e is alkalmasak, húsjellegű és máj előállítására is kiváló árukat tudnak biztosítani. Családi dinasztiák dolgoztak ott, és az üzem háromnégy évig 3400 millió forintos ráfordítással még üzemelt volna, ha nincs a jelenlegi intézkedés. Lehúzták a rolót, a v áltozások befolyásolják a tempót. Talán a választásokra tekintettel tették ezt? Nem tudom megérteni ezt a nagy kapkodást. Valóban többször kísérleteztek a bezárással, de eddig sikerült kivédeni ezt a szörnyű döntést. Sőt, a legutolsó elgondolás szerint - k örülbelül 15 éve - egy új gyár tervdokumentációja is rendelkezésre áll. Három pályázat érkezett, ugyanakkor egy korszerű, minden igényt kielégítő hűtőraktár is tervbe lett véve, amely meg is valósult. Tehát a napi levágott és feldolgozott termékek azonnal a hűtőházba kerültek tárolás végett. Megépült a vízellátó rendszer egy nagyberuházás következtében, sőt elkészült a tervdokumentáció a szennyvíz elvezetésére is. A szennyvíztisztító távolabb el is kezdte munkáját, és ma is üzemel. Azonban az új feldolgozó felépítése mind a mai napig késik, pedig a területet még akkor biztosították számára, és a gyár tulajdonát képezi most is. Ennek az üzemnek az elkészülte nem tudom, milyen akadályba ütközött. De akik ott dolgoztak, úgy vették észre, hogy valakinek valamily en érdeke fűződött ahhoz, hogy ez az üzem a mai napig ne készüljön el. Pedig a kiszolgáló létesítmények az új üzem rendelkezésére állnak, ez azonban a mai napig késik. Tehát a mai napon a "Bezárni tilos!" táblát kell az üzem bejárata elé kitenni. Személy s zerint én is és a helyi Kisgazdapárt is tiltakozik az üzem bezárása ellen. Nem tudom megérteni az üzem szakszervezeti bizottságát, a szakszervezeti dolgozókat, hogy miért nem tiltakoznak az üzem bezárása ellen. Ez az üzem a városnak és környékének legnagyo bb üzeme. Ennek a gyárnak a bezárása óriási veszélyeket vonhat maga után, hisz egy olyan kisebbség szabadul fel, amellyel hirtelen nem tudnak mit kezdeni. Ezeknek az embereknek munkát kell adni, nem beszélve arról, hogy a közeli, alig nyolctíz kilométerre lévő Kengyel községben a fejlesztéssel egy időben építettek 1520 baromfikeltető istállót, amelyek befogadó képessége egyenként 810 ezer csirke nevelésére is alkalmas. Kérem a Földművelésügyi Minisztériumot és a kormányt, hogy ne engedje ezt az üzemet be zárni! Ha az ottani dolgozókat elküldik vagy elbocsátják, beláthatatlan kárt okoznak Törökszentmiklósnak és környékének. Ezzel a problémával még a helyi rendőrkapitányság is számol, és nem tudja, hogy a következményeket hogyan fogja elhárítani. Köszönöm, h ogy aggodalmamat megoszthattam önökkel, a tisztelt rádióhallgatókkal és az Országgyűléssel. Ezt mindenképpen fontosnak tartottam elmondani, mert amikor területfejlesztésről és egyebekről beszél a Ház, ezt a lépést - akár állami, akár magántulajdonról van s zó - nem szabad megengedni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm. A kormány nevében Keller államtitkár úr óhajt reagálni. Megadom a szót. KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mélységesen megértem képviselő úr aggódását, de azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 1990ben itt elindult egy társadalmigazdasági átalakulás, és ma már - hála istennek - egy magántulajdonon alapuló piacgazdaság működik Magyarországon . Ennek a magántulajdonú piacgazdaságnak valóban része az egykori Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Részvénytársaság, amelynek most az új tulajdonosa a HajdúBét Részvénytársaság cégcsoport, amely a ConAvis Rt. megvásárlásával jutott tulajdonhoz. Egyébké nt a ConAvis Részvénytársaságnak másik három baromfifeldolgozója is van, Zagyvarékason, Kiskunhalason és Mezőkovácsházán.
