Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 24 (339. szám) - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ), a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ), a napirendi pont előadója:
876 fogyatékosszervezettől, a sajtó útján nyilatkoztak, hogy rugalmasak ezekben a kérdésekben, tudnak várni, jogaikat azonban már most biztosítani szeretnék, a parlament foglalkozzon a jogok biztosításával, az anyagi terhelést pedig a gazdasági helyzet függvényében a későbbiek során fokozatosan be lehet vezetni. A másik határidő a 2005ös határidő, ami idestova több mint hét évre van. Akkorra írja elő, hogy az oktatási rendszer úgy alakuljon ki, hogy az integrált oktatás és a személyekre bontott megfelelő oktatás bekerüljön a rendszerbe, ugyanakkor legyen megoldva a középületek megközelíthetőségének az ügye is. A foglalkoztatás tekintetében is a 2005ös határidőt írja elő. A nagyobb anyagi áldozatot jelentő feladatot, mint a zárt nagy intézmények szétbontását kisebb lakóotthonokra, továbbá a szervezett közlekedés biztosítását 2010re jelöli. A Gazdas ágkutató Intézet készített költséghaszon vizsgálatot, amiből kiderül, hogy a törvény hatása folytán mintegy 3353 milliárd forint költséget jelent, ugyanakkor ennek hozadékaként a megjelenő haszon mintegy 70 milliárd forint. (20.30) (Az elnöki széket dr. Kávássy Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tehát nem áll az, és a magam részéről igen helytelennek tartom, hogy ezeket az embereket, akik amúgy is hosszú ideje várnak erre a törvényre, azzal riogassák, hogy micsoda óriási terhet jelent ez a nem zetgazdaság számára. A múlt hónapban kaptunk mi egy anyagot, amely "koncepció" megjelölést tartalmaz a kormány részéről. Ez korábban lezárt kérdéseket újra felnyit. Rengeteg társadalmi vita volt; annak idején, a '93as törvényjavaslat kapcsán is sok vitát folytattunk az érintettekkel, ők részt vettek benne. E törvényjavaslat előkészítése kapcsán a Népjóléti Minisztérium is mintegy negyven szakértői egyeztetést tartott, nyolcvan szakértői tanulmány készült, és százötven szervezet nyilvánított véleményt az üg yben. Tehát az érintettek nagy része véleményt formált róla, akarata, elképzelése beépült a törvénytervezetbe. A társadalmi vita lefolyt. Ebben a társadalmi vitában szóba került az a kérdés, hogy a címzetti kör hogyan is legyen. A koncepció azon felvetése, hogy kapcsoljuk össze az egészségkárosodottakkal, illetőleg a megváltozott munkaképességűekkel, annyit jelent, hogy több milliósra nyitjuk ezt a kört, és kiderül, hogy nem ugyanazon személyekről van szó. A fogyatékosságot, mint említettem, a törvény mellé klete a jelenleg hatályos jogszabályok szerint definiálja. Ezt jelenleg is alkalmazzák különféle ellátási formáknál, különféle minősítéseknél. Az egészségkárosodottság a Népjóléti Minisztérium becslése szerint - és korábbi becslései szerint is - 1,52 mill ió embert érint, a lakosság 20 százalékát, de ennek egzakt meghatározására a szakirodalom eddig még nem volt képes. Ha az egészségkárosodottság kérdését - mondjuk, elvonatkoztatva saját személyemtől - akarom önök előtt egy példával megvilágítani, biztos, h ogy egy félszemű ember egészségkárosodott, azonban nem fogyatékos; azzal jogosítványt kaphat, a társadalomban szinte minden feladatot elláthat. Hasonló módon biztosan egészségkárosodott az, akinek magas a vérnyomása vagy egyéb belszervi betegsége van - azo nban nem fogyatékos. Ha ezt a két halmazt összemossuk egy ilyen nagy csoportba, akkor kezelhetetlenné válik a probléma. Mi annak idején a saját javaslatunkban Solt Ottíliával ezt a kérdést nyitva hagytuk. Az azóta lefolytatott társadalmi viták a törvény el őkészítőit arra inspirálták, hogy ezt a kört a hatályos jognak megfelelően rendezzék. Hasonló módon a megváltozott munkaképességűek kategóriája is több millióra becsülhető. Így az egészen kis százalékban megváltozott munkaképességű személyek is belekerülhe tnek a rendszerbe - és akkor pont azokról nem szól a törvény: a fogyatékosokról, akik ennek a törvénynek a címzettjei, mert azok mind már eredendően a meghatározásnál 67 százalékban munkaképességüket elveszítették. Nagy társadalmi csoport ez, foglalkozni k ell az ügyükkel, és én örülök, hogy a parlament e törvényjavaslatról tárgyal, kiegészítette ezzel a napirendjét, és gondolom, megfelelő
