Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János):
88 pedig az, hogy aránylag részletes hatásvizsgálat is készült e törvényről. De azt his zem, senki nem gondolja komolyan, hogy önmagában ettől a törvénytől jelentős eredményeket érhetünk el, hisz komolyabb beruházások, technológiai fejlesztés nélkül nem érhetők el komolyabb gazdasági eredmények. Az apróbb szakmai kérdésekkel idő hiányában nin cs módom foglalkozni. Csak egyet szeretnék megemlíteni: ha például általában megtiltjuk az állatoknál a fül- és farokcsonkítást, azzal komoly károkat is okozhatunk. Nevezetesen ha egy nagyobb létszámú sertésállományt tartanak, akkor gyakran előfordulhat az úgynevezett farokrágás - ez rossz szokás a sertéseknél , amiből komolyabb fertőző betegségek is kialakulhatnak, tehát komolyabb gazdasági károk is származhatnak belőle. Ha napos korban, kíméletes módon végzik ezt, akkor ez egy elfogadott gyakorlat. A hiá nyosságok között szeretném megemlíteni, hogy a vadon élő és tenyésző állatok, valamint a vízi életmódban élő és tenyésző állatok és élőhelyeik, valamint az állatversenyek és kiállítások állatvédelmi szabályai nem elég részletesek, illetve hiányoznak, bár a természetvédelmi törvényben ezek némelyikéről már esett szó. Van benne viszont egy érdekes dolog, nevezetesen a veszélyes állatok tartásáról szóló rész. Úgy gondolom, itt inkább az embervédelmi szempontokat kellett volna hangsúlyozni. Ha szabálytalan kör ülmények között, engedély nélkül tartanak valahol veszélyes állatokat és azok kiszabadulnak, nem gondolom, hogy elsődlegesen ezeket az állatokat kellene megvédeni, sokkal inkább azokat az embereket, akiket ezek az állatok veszélyeztetnek. De ez inkább a Be lügyminisztérium hatáskörébe tartozik. Az állattartók kötelezettségét és felelősségét is kevésbé részletezi ez a javaslat. A jogalkalmazó - bíró, ügyész - számára egyértelművé kell tenni, hol végződik az okszerű állattartás, és hol kezdődik az állatkínzás fogalma. Az 1. §ban "az állatvédelem jogi keretei" kifejezés szerepel. Ez valóban csak egy keretnek tekinthető, ugyanakkor aggályos, hogy a végrehajtás részletes szabályait hét minisztériumnak kell elkészíteni. Ismerjük a korábbi a gyakorlatból, hogy ez e lég nehézkes lesz. A IV. fejezet az állatkísérletek végzéséről szól. Kísérletekre, az emberi és állati megbetegedések megelőzésére mindenképpen szükség van, és nagyon fontos feltételek, garanciális szabályok vannak a törvényjavaslatban arra, hogy ezt hogya n kell végezni. A 27. § szerint például "állatkísérlet kizárólag szakirányú felső fokú végzettséggel rendelkező, felelős személy vezetésével végezhető". Ugyanakkor különböző szakterületekről öttagú szakértői munkahelyi állatkísérleti bizottság ellenőrzi ez eket a kísérleteket. Az Országos Állatvédelmi Kísérleti Bizottság 14 tagú. Ezek nagyon fontos garanciális feltételek. Van egy nagyon vitatható része a javaslatnak, nevezetesen a kísérleti célra használt állatok köre. Az természetes, hogy a kisállatok kateg óriájában csak a laboratóriumi körülmények között tenyésztett állatokat lehet felhasználni, ugyanakkor nagyon megdrágítaná a kísérleteket, a kutatásokat az, ha a háziasított vadon élő állatok egyedeit - például a kóbor kutyákat - nem lehetne felhasználni k ísérleti célra, ugyanis ez hatalmas költségnövekedést okozna. Ha megfelelő karanténozás, védőoltások és gyógykezelések után lehetne ezeket alkalmazni, azzal a kutatók is jobban járnának. Az Európa Tanács konvenciója 34. cikkelyének (1) bekezdése szerint a konvenciót elfogadó tagország aláíráskor egy vagy több fenntartással élhet. Embertársaink érdekében nekünk is meg kellene ezt tennünk. Mintegy száz módosító javaslatot fogalmaztam már meg, ezeket be fogom nyújtani, és azok elfogadása után javaslom a törvén y elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) :
