Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 24 (339. szám) - A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP):
856 akar, szavaz és választ. Valóban nem szólhat bele a lista kialakításába, de ha akar, akkor választ, azonban a két szavazatból egyet. Ha van akarat, akkor önök is megszavazzák és mi is megszavazzuk, és bejuthat 13 kisebbségi képviselő a következő parlamentbe a 386 közé. Nem értem, akkor mi a probléma. Én többet ezzel kapcsolatosan nem kívánok szólni. Megoldható kérdés, csak ezt k ellene megszavazni. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm. Két percre kért lehetőséget Bauer Tamás képviselő úr. Megadom a szót. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én senkinek a szándékairól és hátsó gondolatairól nem szeretek töprengeni, csak magáról az ügyről szeretnék beszélni. Az első dolog: Tóth Károly képviselőtársunk hamisnak tekinti azt az állítást, hogy ha bárki szavazhat - ahogy jelenleg be van terjesztve , akkor nem a kisebbségek fogják me gválasztani a képviselőiket. Az csak egy kérdés, hogy a jelöltet a beterjesztés szerint a kisebbségi önkormányzatok állítják de az, hogy a jelöltből képviselő lesze és a jelöltek közül hányból lesz képviselő, az már azoknak a szavazatain múlik, akik leadj ák a szavazatukat. Ha áttanulmányozzuk a törvényt, akkor világos, ha az egyik listára mondjuk tízszer annyian szavaznak, mint a másikra, akkor onnan több képviselőnek van esélye, hogy bejusson. Az előterjesztés nem úgy néz ki, hogy 13 lista, és mind a 13b ól egy juthat be. Az előterjesztés úgy van kialakítva, hogy ha valamelyik listán nagyon sokan szavaznak, esetleg kettő, urambocsá', három is bejuthat, ha valamelyikben meg nem szavaznak vagy nagyon kevesen szavaznak, nem érik el a küszöböt, akkor onnan egy sem. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor már teljesen igaz: hogy hányan szavaznak, az bizony döntő lehet abból a szempontból, hogy hányan jutnak be, és előfordulhat, hogy mondjuk a szlovén kisebbségnek több képviselője lesz az Országgyűlésben, mint a romákna k, hogy ad absurdumig vigyem a dolgokat. Igenis, az itt beterjesztett javaslatból az következik, hogy az adott kisebbségre szavazó nem kisebbségiek eldönthetik, hogy kinek jut mandátum és kinek nem, és ha ilyen a javaslat, akkor a javaslat rossz, mert a ja vaslat nem biztosítja azt, hogy a kisebbségek képviselői a kisebbségek képviselői legyenek. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Gellért Kis Gábor képviselő úr kétperces hozzászólása következik. GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én nem tudok arról, hogy a miniszterelnök úr bármikor is a korábbi, azaz visszavont javaslatot alkotmányellenesnek bélyegezte volna. Alkotmányos aggodalmait kifejezte, de alkotmányellenesnek nem deklarálta ezt a törvényt. Ez az ért jelentős különbség, szeretném Sepsey képviselőtársam figyelmébe ajánlani. Ezzel kapcsolatos a következő a megjegyzésem, amelyet Trombitás képviselőtársamnak mondanék. Az alkotmányos moratórium elvileg valóban fennmaradt, de miután az új alkotmány megho zatalának kudarca nyilvánvalóvá vált, ezek után ez egy furcsa dolog, mert éppen annak érdekében, hogy az alkotmányos aggályok eloszlathatók legyenek, folyamodott a kormány egy új megoldáshoz, amelyhez alkotmánymódosításra volt szükség. Ehhez nem járult hoz zá a parlament karéjában ülő többi párt. A mi frakciónk ezt támogatta. Miután kiderült, hogy ilyen módon nem juttathatók az ősszel képviselethez a kisebbségek, bizottságunk vette magának a bátorságot, és olyan javaslatot terjesztett elő, amely korábban a n égy párt által támogatott variációt hozta volna vissza annak reményében, hogy a dolog megoldódik.
