Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 24 (339. szám) - Barkóczy Gellért (FKGP) - a pénzügyminiszterhez - "Az általános forgalmi adó visszaigénylése" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
816 forintot, úgy az elszámolásra az említett jogszabály szerint csak az adóbevallás ben yújtásakor kerül sor, tehát a következő évben, az áfát így csak akkor lehet visszaigényelni. A befizetett adó viszont az adóalany használatából ez idő alatt kikerül, azt a költségvetés használja, a használattal járó jövedelemtől az adóalany elesik. Az adóa lanyok gazdasági érdekeit sértő jogszabály tekintetében a magyarázatkérést az indokolja, hogy a pénzügyminiszter úr által az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítására T/4816. számon benyújtott törvényjavaslat e jövedelmet érintő kérdéssel nem foglalkozik. Ezért, tisztelt államtitkár úr, mi a magyarázata annak, hogy az adóhatóság a törvény szerint az általánosforgalmiadóvisszaigénylési kérelmet csak akkor teljesíti, ha az adóalany összesített adóalapja az adóévben eléri vagy megh aladja a kétmillió forint összeget. Nagy érdeklődéssel várom államtitkár úr válaszát. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár válaszol. Megadom a szót. AKAR LÁSZLÓ pé nzügyminisztériumi államtitkár : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nemcsak az ön által említett törvényjavaslat, hanem az ennek alapján a Ház által megszavazott törvény sem tartalmazott eltérő rendelkezést. Az áfatörvény jelenleg is hatályos 48. §ának megfelelően jár el az adóhatóság, tehát önnek igazából a hatályos törvénnyel kapcsolatban van problémája. Szeretném megvilágítani a továbbiakban, hogy miért tartottuk mi jónak ezt a törvényt, és miért nem indít ványoztuk eme törvényhelynek a megváltoztatását. Talán a képviselő úr is emlékszik arra, hogy korábbiakban ettől eltérő szabályozás érvényesült, és az úgynevezett alanyi adómentesség értékhatára alatt - ami akkoriban ötszázezer forint volt - lehetőség volt az áfa visszaigénylésére ilyen szigorú szabályok nélkül. Szeretném a képviselő úr figyelmét felhívni arra a tényre, ami talán nem eléggé közismert, hogy a tapasztalatok azt mutatták ebben az időszakban, hogy a befizetett adónak mindössze az 1 százaléka sz ármazott az ötszázezer forint alatti körből, miközben az összes adóvisszaigénylésnek a 10 százalékát ez a kör kérte. Tehát tulajdonképpen az valósult meg, amit azt gondolom sokan mindennap tapasztalhattak, hogy az emberek széles körben különböző vállalkoz ásokat hoztak létre, ezek a vállalkozások igazából nem nagyon működtek, a fő funkciójuk az volt, hogy a háztartási szükségletekhez beszerzett különböző javak után az áfát visszaigényelték. Azt gondolom, eléggé világos, hogy itt nem valóságos vállalkozásokr ól, itt a jogszabályokkal való visszaélésekről van szó, s alapvetően ez indokolta a szabályok megváltoztatását. Az új szabályozás, ami tehát a jelenlegi törvényekben is érvényes, a kétmillió forintból indul ki, időközben erre a szintre emelkedett az úgynev ezett alanyi adómentesség értékhatára. Ez alatt választhat úgy az adózó, hogy kimarad az egész áfakörből, ebből következőleg nem igényelhet vissza áfát, de nem is kell áfát fizetnie, amennyiben értékesítést teljesít. Valószínűleg ebben a nagyságrendben műk ödő vállalkozóknak ez a legjobb megoldás. Amennyiben mégis azt választják, hogy ők a normál áfarendszerben szeretnének működni, szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét, hogy normál működés mellett nem igazán jelentkezhet ez a probléma, amiről ön beszél . Tudniillik általában vélelmezhető, hogy aki vállalkozik, az nyereségre szeretne szert tenni. Ebben az esetben az értékesítés árbevétele nyilván kisebb, mint a költségei, tehát a kifele felszámított áfánál kisebb, amit levonhat, tehát ez a probléma nem je lentkezik. Igazából egyegy nagy beszerzésnél, mondjuk tárgyieszközbeszerzésnél merül fel, erre az esetre viszont a 48. § (4) bekezdés b) pontja egy külön szabályt állapít meg. Ilyenkor nem a kétmilliós határ játszik, hanem mód van a visszaigénylésre, ame nnyiben legalább 100 ezer forintról van szó.
