Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 2 (332. szám) - Eskütétel - Bejelentés képviselők frakcióból történő kilépéséről - Napirenden kívüli felszólaló: - HORN GYULA miniszterelnök:
9 előterjesztések ügyében, de nagyon szeretném, ha figyele mbe vennék, hogy nagyon sokak - mindenekelőtt az érintett sportágak - érdekeltségeiről van szó az előrelépésben. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném tájékoztatni önöket, hogy az előterjesztéseken kívül - meg részben azokkal összefüggésben - a kormány elfogadt a az 1998. első félévi munkatervét. Első félévi, hangsúlyoznám. Mi ennek a lényege? Negyven különböző témában készítünk elő az új kormány, majd parlament számára előterjesztéseket a munka ésszerű továbbfolytatása jegyében. Ezzel kapcsolatban hadd hívjam fe l a szíves figyelmüket arra, hogy különösen fontos a privatizáció lezárásával összefüggő jogszabályalkotás. Tájékoztatni kívánom önöket és a közvéleményt, hogy készül egy pártatlan szakértői elemzés a magyarországi privatizáció tíz évéről. A pártatlanságot az biztosítja, hogy pályázat útján került kijelölésre az elemzéseket elvégző cég, illetve munkacsoport. (Derültség a Fidesz padsoraiban.) Ezzel összefüggésben rendkívül fontos az is, hogy megfogalmazzuk és eldöntsük majd - vagy eldöntsék , hogy az állam vállalkozói vagyonát miként kell működtetni beleértve ebbe azt is, hogy a mindenkori kormány mint az állam képviselője hogyan tudja a tartós - teljes vagy részleges - állami tulajdont a stratégiai célok érvényesítése érdekében felhasználni. Ezzel összefügg ésben határozott szándék és javaslat, hogy elkészítjük azt a jogszabályt is, amely megszünteti az ÁPV Rt.t, és kijelöli a jogutódját. Másrészt megszünteti a privatizációt felügyelő miniszteri státust. Tekintettel arra, hogy a privatizáció hazai és nemzetk özi közügy - hiszen gyakran emlegetik modellként a magyarországi privatizációt , hadd jegyezzem meg önöknek a következőket, ami megítélésem szerint rendkívül fontos: Ezek között mindenekelőtt arról van szó, hogy a magyarországi privatizáció során nagyon j elentős bevételekhez jutott az állam. Összesen több mint 1600 cég privatizálására került sor. Körülbelül 200 az, aminek a befejezése még hátravan, és 184 cég marad tartós - teljes vagy részleges - állami tulajdonban. Az elmúlt, a rendszerváltás óta eltelt évek során az összbevétel 1400 milliárd forint volt a privatizációból. Ennek az 1400 milliárdnak a 30 százaléka '9094 között folyt be az államkasszába, a 70 százaléka az elmúlt három esztendőben, vagyis a mi kormányzásunk alatt. Hangsúlyozni szeretném, ho zzátenném még azt is, hogy még körülbelül 90 milliárd forint bevételre számítunk ebben a hátralévő időszakban, a még befejezés előtt álló privatizációban. Ugyanez a nagy volumenű bevétel eredményezte azt, hogy körülbelül 400500 milliárd forintra tehető, a mit a külföldi tulajdonosok beruházásként vállaltak. (15.30) Nos, tudják, hogy a kormány a bevételek döntő többségét tartozásaink törlesztésére, kamatterheinek csökkentésére fordította, és ez mindenképpen eszközöket szabadított fel más célok támogatására. Azt is szeretném aláhúzni - ugyancsak az önök tájékoztatásának kedvéért , hogy gyakorlatilag átalakul az ÁPV Rt. és radikálisan csökken a létszáma. Ez azt jelenti, hogy a valamikori 600 fölötti létszámról már 250re csökkent, és 200 alá fog menni az elköv etkező hetekben, hónapokban. És még valamit hadd jegyezzek meg: ugyanakkor igen jelentős az a mozgás is, ami a privatizáció kapcsán a kárpótlási jegyek terén történt. Egyfelől: a kárpótlási jegyek nagyobb részét ebben a ciklusban szívta fel a privatizáció, másfelől: míg '94ben valahol 530590 forint között ingadozott a kárpótlási jegyek árfolyama, addig ma 900 forint körül. Tehát nem igazak azok az állítások (Közbeszólások, moraj az MDF padsoraiból.) , hogy a kormány lenyomta volna a kárpótlási jegyet a pri vatizáció kapcsán. Ellenkezőleg! Épp olyan, pontosan olyan intézkedések születtek, amelyek ezt segítették. Tisztelt Országgyűlés! Jó esély van arra, hogy a NATO ratifikálja Magyarország tagságát. Köszönetet szeretnék mondani azért a támogatásért, amelyet a referendum sikeréhez valamennyi parlamenti párt és képviselő nyújtott. Ennek rendkívül nagy a visszhangja, nemcsak a NATOtagállamokban, hanem a környező országokban is.
