Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 2 (332. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohányzással kapcsolatos egészségkárosodás megelőzéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
64 kompromisszumra kell törekedni, éppen ezért tetszett nekem nagyon az előző felszólaló hangvétele, aki azt hangsúlyozta, hogy békét keresve, konszenzussal kell egy ilyen törvényt megalkotni. Amire igazán reagálni szeretnék: azok a felesleges izga lmak, amelyek az eltelt hónapok során sokszor napvilágot láttak. Számos ilyen rádióműsor hangzott el, illetve számtalan újságcikk jelent meg, ahol például egyesek a kiskereskedők érdekében, mások a vendéglátósok érdekében szólaltak meg, és ezek a megszólal ások, bizony azt kell mondanom, sok tekintetben nélkülözték a valóságalapot. A kiskereskedők félelme abból fakadt, hogy a törvény egyik paragrafusa - egészen pontosan az 5., amelyik a dohánytermékek forgalomba hozatalával kapcsolatos - katasztrófát idézne elő a kereskedelmi forgalomban, hiszen tartalmaz egy olyan szöveget, hogy kétszáz méteres körzetben nem lehetne dohánytermék. Szeretném itt hangsúlyosan kijelenteni, hogy ezek a félelmek nemcsak alaptalanok és igaztalanok, hanem azt gondolom, a törvény pon tos szövegének ismerete hiányában fogalmazódtak meg. Ez a paragrafus ugyanis egészen pontosan azt tartalmazza, hogy egészségügyi ellátást, szolgáltatást nyújtó intézmény, szociális intézmény, közoktatási intézmény kétszáz méteres körzetében dohányáruszakü zlet működése nem engedélyezhető - ez, ugye, egészen mást jelent. Nem arról van szó tehát, hogy ha a falu orvosi rendelője mellett működik a falu egyetlen vegyeskereskedése, azért nem kapna működési engedélyt, mert ott dohányt forgalmaznak. Azt gondolom, i lyen és hasonló alaptalan félelmekkel hergelték, ingerelték egymást és önmagukat azok, akik támadták ezt a törvényt. Mind a mai napig folytatódik ez az izgalomsorozat. Éppen az egyik mai újságban találtam azt a szöveget, hogy a vendéglátóipar létét veszély ezteti a nemdohányosokról szóló törvény, ha elfogadásra kerül. Itt a Magyar Szálloda Szövetség elnöke fogalmazta meg az aggodalmait, az antidohányos lobbyt emlegetve. Azt gondolom, ezek az aggodalmak is meglehetősen alaptalanok, hiszen éppen a szállodaipa rban nem okozhat gondot dohányzásra alkalmas helyek kijelölése. A másik lényeges körülmény, amiről szeretnék röviden szólni, ami szintén az októberi tárgyalás megkezdése óta egy komoly fejlemény, hogy időközben az európai uniós országok egészségügyi minisz terei nagyon fontos döntést hoztak. Ennek a döntésnek az a lényege, hogy fontos lépéseket határoztak el a dohányzás visszaszorítása érdekében. Ezeket a lépéseket fokozatosan, elsősorban a gazdasági reklámból a dohányreklám kivonása útján tervezik. Azt gond olom, ez rendkívül figyelemre méltó fejlemény olyan körülmények között, hogy mi fél évvel ezelőtt, a reklámtörvény elfogadása idején nem tudtunk ilyen szigorú és hathatós paragrafusokat beépíteni a reklámtörvénybe. Az előttem szóló MSZPs képviselőtársam n agyon alapos, hosszú beszédében szólt arról, hogy nem valami ellen készül ez a törvény, hanem valamiért, azért, hogy legalábbis középtávon sikerüljön megvalósítani, hogy egy egészségesebb lakosság éljen Magyarországon. Én akkor elmondtam az első beszédembe n, hogy nekem miért tetszik ez a törvény. Hangsúlyoztam, hogy például azért is, mert nem túl radikális, nem túl drasztikus, nem drasztikus tiltásokat tartalmaz, hanem azoknak a játékszabályoknak a körvonalait tartalmazza, amelyek a békés egymás mellett élé st jelenthetik dohányosok és nemdohányosok között. Akkor beszéltem arról is, hogy mi magunk is készülünk néhány módosító indítvány benyújtására. Most szeretném röviden szóba hozni, hogy milyen természetűek ezek az indítványok, amelyek a héten benyújtásra k erülnek. Egyrészt nem világos számomra, hogy a munkahelyeken a dohányzóhelyek kijelölése kapcsán miért van szükség külön törvényre. Mindjárt az elején a 2. § - ahol a fő szabály található a nemdohányosok védelme érdekében - úgy fogalmaz, hogy munkahelyeken külön törvényben, valamint munkáltatói rendelkezések szerint meghatározott esetekben lehet majd kijelölni a helyeket. Azt gondolom, ez egy nagyon pici törvény. Ha itt mi többet akarnánk mondani, megtehetnénk itt és most, ennek a törvénynek a keretei közöt t; ha pedig nem tesszük, akkor dönthetünk úgy, hogy,
