Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 17 (337. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5399. szám), valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
551 meghosszabbítanánk. Mi a javaslatnak ezt az elemét semmilyen kör ülmények között nem támogatjuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) , mert nem látjuk az indokoltságát. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Kó nya Imre képviselő úr, Magyar Demokrata Néppárt; őt követi Szájer József, FideszMagyar Polgári Párt. DR. KÓNYA IMRE (MDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A legkisebbik kormányzó párt képviselője az előbb utalt arra... (Dr. Hack Péter: Mondja ezt a hatalmas ellenzéki frakció képviselője!) Kétségkívül ez részemről valóban nem tűnhet felülről való lenézésnek, csak mert Hack Péter fontosnak tartotta, hogy a második legkisebb ellenzéki párt szólalt meg. Ezt nem véletlenül emelem ki. Óva szeretnék inteni attól, hogy azok, akik pillanatnyilag kormányzati pozícióban vannak - azt hiszem, ebben van személyes tapasztalatunk , úgy gondolják, hogy ez mindig így lesz. A ciklus végén egy olyan döntést hozni, amely a többség ellenőrzését gyengíti, úgy gondolom, sem miképpen nem célszerű; tehát még politikailag - ha tetszik, pártpolitikailag - sem célszerű azoknak, akiknek nem biztos a helyük a következő kormányzatban. A hatalom ellenőrzése ugyanis rendkívül fontos. A másik oldalról fogalmaznék, mondjuk, a szocialista oldal felé: minden hatalomnak szüksége van az ellenőrzésre. 1990 óta bebizonyosodott, hogy a kormányzó erőknek bármennyire is kellemetlen volt időnként egyegy szituációban az Alkotmánybíróság döntése, bizony az Alkotmánybíróság igen komoly stabilizáló, e llenőrző funkciót gyakorolt. Nagyon szeretném, ha a mostani kétharmados többség... - amely tulajdonképpen minden további nélkül megteheti, hogy az utolsó pillanatban alkotmánymódosítással jelentősen vá ltoztat azon a helyzeten, hogy az alkotmánybírák jelölésében ne a mindenkori többség legyen a meghatározó, hanem az Alkotmánybíróság jelölésében igenis a kisebbség is szerepet tudjon kapni. Az a jelölési rend, amely '90 és '94 között jól működött, lehetség es egyébként, hogy azért működött jól, mert ott a választásban is megnyilvánult egy konszenzuskényszer a kormányoldal és az ellenzék között, hiszen a kétharmadhoz akkor a kormánypártoknak szükségük volt ellenzékre is. Tehát lehet, hogy azért működött jól. De, tisztelt képviselőtársaim, ez a ciklus bebizonyította, hogy lehetséges kétharmados kormányzás is, és a kétharmados kormányzás esetén bizony a jelölési rend az a visszatartó erő, hogy ne a mindenkori kormányoldalnak megfelelő jelöltek kerüljenek a parla ment elé. Úgy gondolom, Bihari képviselőtársam azon érvelése, amely az ellenzéki lehetőségeket, az ellenőrzés jogát és a kisebbségi jogokat úgy kívánja biztosítani, hogy akár a kisebbség is megjeleníthet egy képviselőjelöltet, amiről aztán a többség fog dö nteni a parlamentben, a látszatdemokrácia tipikus példája. Úgy vélem, bevált ez az ellenőrzési mód. Abból, hogy nem sikerült időben alkotmánybírákat választani, nem azt a következtetést kell levonni, hogy alkotmány módosításával, az utolsó pillanatban beny újtott alkotmánymódosítással megváltoztatni - egyébként vitatható módon, a megoldás is rendkívül vitatható - a jelölés rendjét, hanem igenis a kompromisszumkészségen kellene javítani, és akkor így lenne mód arra, hogy még a két alkotmánybírót megválasszuk ebben a ciklusban, és amikor eljön az ideje, akkor a következő ciklusban is - a nyilván megváltozott erőviszonyok között - meg tudja választani a mindenkori kétharmados többség az ellenzék bevonásával és az ellenzékkel kötött kompromisszum által jelölt sze mélyeket alkotmánybírává. A Magyar Demokrata Néppárt tehát a leghatározottabban ellenzi az alkotmánymódosítást. Ellenzi ezt egyrészt azért, mert - ebben egyetértés látszott egy másik ügyben a kisebbik kormányzó párttal is - úgy érzem, az utolsó pillanatokb an nincs helye alkotmánymódosításnak; de tartalmi szempontokból is ellenzi. Mindenképpen az ízlésünk ellenére van, ha találkozunk egy politikai problémával - mert igenis politikai probléma az, hogy nem tudunk működtetni egy kialakult
