Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 17 (337. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5399. szám), valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
543 A következő kérdés az alkotmánybírák megbízatásának 9 évről 12 évre való emelése, amit elvileg természetesen el lehetne fo gadni, ha az egész Alkotmánybíróság újraszabályozása kerülne sorra. De itt mindenekelőtt az Alkotmánybíróság hatáskörére kell felhívnom a figyelmet. Azt a megoldást, hogy a most hivatalban lévő alkotmánybírák hivatalban maradhatóságának határidejét megemel jük három évvel, ahhoz hasonlítanám, mint amikor az állampárti parlament, ha jól emlékszem, Kádár János idejében 1956 után meghosszabbította önmaga határidejét. Rögtön vége a demokráciának, ha önmagunk határidejét meghosszabbítgathatjuk, ezért a Független Kisgazdapárt felháborodottan utasítja vissza még a gondolatot is. Meg kell mondjam, nagyon nagyra tartjuk annak az alkotmánybírónak a jogérzékét, aki a HVGben két héttel ezelőtt ezt a jogi álláspontot le merte írni. Tehát a Független Kisgazdapárt visszaut asítja a meghosszabbítást. Gondoljanak arra, ha ezt megtesszük, akkor holnap feláll Horn Gyula és azt mondja, olyan jól vezeti az országot, hogy még rátesz öt évet saját kormányzásának a ciklusára. No kérem, a Független Kisgazdapárt ebben nem partner, ezt visszautasítja, és ilyen törvényjavaslatot elfogadni, támogatni nem tud. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Most Bihari Mihály képviselő úrnak adom meg a szót ő t Dávid Ibolya követi. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, abban mindenki - vagy legalábbis majdnem mindenki - egyetért, hogy az Alkotmánybíróság a magyar alkotmányos rendszer és a magyar demokrácia egyik legfontosabb intézménye. Talán az egyik legfiatalabb is, amely tulajdonképpen együtt született meg az új magyar alkotmányos rendszerrel és az új magyar demokráciával 1989ben. Az akkori politikai erők egyetértettek abban a kér désben, hogy az Alkotmánybíróságot létre kell hozni, mégpedig azokkal a klasszikus feladatokkal, amelyeket az európai országokban, illetve az Egyesült Államokban működő alkotmánybíróságok akkor már elláttak. Ebben nem volt vita, ebben teljes volt az egység . Az átmenet rendkívül felgyorsult idejét figyelembe véve tulajdonképpen még azt is mondhatjuk, hogy időtálló törvényt fogadtak el 1989ben - a XXXII. törvényt , hiszen nagyon komoly, a feladat- és hatáskört, a szervezeti rendszert érintő változtatásra az óta sem került sor, kisebb mértékű módosításokra igen, beleértve a létszámot és egyebeket is. Az Alkotmánybíróság beépül a hatalommegosztás elve alapján működő magyar rendszerbe, de nem mindenható és nem mindenek fölött álló szervezet és intézmény. Feladat át, hatáskörét alkotmány, illetve törvény szabályozza, tehát korlátozott, éppúgy fékezett feladataiban, tevékenységében, mint ahogy a hatalommegosztás rendszerében más szervezetek is, viszont a törvények által biztosított feladat- és hatáskörén belül abszo lút szuverén, autonóm, kikezdhetetlen. Szakmailag természetesen bírálható egyegy döntése, de hatalmi pozíciója kikezdhetetlen. Azt gondolom, ezt meg kell őrizni, és bár szűkebb körben vannak szakmai viták magáról az Alkotmánybíróság szervezeti elhelyezésé ről, különbíróságként való létezéséről és a többiről, de most, itt a parlamentben nem erről van szó. Minden parlamenti párt egyetért abban, hogy a hatalommegosztásnak ezt az alapintézményét fenn kell tartani, alapvető feladatai, hatásköre, szervezeti megol dása helyes és megfelelő. Viszont bizonyos mértékben revízióra és átgondolásra érett a magyar Alkotmánybíróság szervezeti rendszere, hatásköre, felépítése, működési módja, tagjainak a megválasztása. Az, hogy revízióra érett a magyar Alkotmánybíróság, nem ú j dolog, legalább négyöt éve napirenden van (Dr. Vastagh Pál: Hét éve!) , vagy még régebben, tehát nem mostani aktuális feladatként vetődött csak fel. Az Alkotmánybíróság szervezeti rendszerének, főleg feladat- és hatáskörének, eljárásának az újragondolásá ra legintenzívebben az új alkotmány előkészítése kapcsán fordítottunk hangsúlyt, olyannyira, hogy az Alkotmánybíróság írásban véleményezte is az új alkotmány tervezetének az
