Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 17 (337. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5399. szám), valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor):
540 második öt alkotmánybírát, de az egyikük két hónapon belül kivált, mert a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta az Országgyűlés, s a helyére kellett egy hatodikat választani. E hat jelölt esetében a jelölőbizottság, noha paritásos volt, még nagyon egyszerűen meg tudott állapodni, his z ez még az a kegyelmi állapot volt az új többpárti parlament működésének az első két hónapjában, amikor még nem éleződtek ki az ellentétek a parlamenti képviselőcsoportok között. Amikor jó két év múlva ismét kivált egy alkotmánybíró, mert a Hágai Nemzetkö zi Bíróság tagjai közé beválasztották, az akkori kormány és parlamenti többség meg sem kísérelt jelöltet állítani, mert akkor már reménytelennek látszott, hogy heves politikai viták nélkül a jelölés kérdésében dönteni lehetne. A második többpárti parlament i ciklusban, '9498 között, tehát ebben a parlamenti ciklusban pedig két és fél éven keresztül dúlt a vita, hogy hogyan válasszunk alkotmánybírót. Itt már nem paritásos gyakorlat érvényesült, hiszen az ellenzékieknek előbb négy, később öt szavazata volt a jelölőbizottságban, a koalíciós pártoknak mindössze két szavazatuk volt. Tehát a koalíciós pártok nagy engedménye nélkül nem lehetett jelöltet állítani. Ezzel szemben viszont érvényesült az a szabály, hogy a parlamentben az összes megválasztott képviselő k étharmadának titkos szavazatával kell megválasztani a jelölőbizottság által állított jelöltet. Ismerik a történetet: ez volt, amikor zátonyra futott, volt amikor nagyon keservesen jött össze ez a többség. Tisztelt Országgyűlés! Ha veszi valaki a fáradságot és áttanulmányozza az Európában működő összes alkotmánybíróságok működési és szervezeti szabályairól szóló törvényi és alkotmányi rendelkezéseket, meg fognak lepődni: nincs a világon még egy olyan alkotmánybíróság, ahol bírójelölteket úgy választanának ki , hogy egy paritásos bizottságban politikai kompromisszumnak kell létrejönnie ahhoz, hogy személyekben meg tudjanak állapodni. Egyszerű többségi elv alapján Spanyolországban, Franciaországban - most mindegy, hogy ott nem alkotmánybíróságnak hívják, hanem á llamtanácsnak, de a francia föld egészen különleges - legfeljebb a parlamenti plénumon folynak viták, és ott jöhet létre olyan patthelyzet, hogy egyik jelölt sem kapja meg a többség támogatását. Azonban mindenhol többségi szavazással választanak, mert érvé nyesül az az elv, amit 1989ben a magyar parlament is megcélzott, hogy ne egy parlamenti ciklus válassza a bírákat, hanem ciklusonként váltakozva kerülnek be a kiesők helyére az újak. Induláshoz pedig úgy döntött a törvényalkotó, hogy három ciklus delegálj a az első alkotmánybírákat. Tehát ez a véleményem: azzal, hogy mi most paritásos bizottságot szavaznánk meg, ha elfogadjuk a kormány által benyújtott javaslatot, konzerválnánk a patthelyzetet. Konzerválnánk azt a megoldást, hogy ha az egyik tábor úgy akarj a, akkor meg tud gátolni az alkotmánybíróválasztást. Erre igen nagy indíttatást érezne adott esetben valamelyik fél akkor, ha úgy véli, hogy az Igazságszolgáltatási Tanácsban neki jobban áll a zászló, hisz ha 15 napon belül a parlamenti jelölőbizottság ne m tud választani, akkor a törvényjavaslat szerint ezt a jogot erre a jelöltre is az Igazságszolgáltatási Tanács kapná meg. Mi módosító javaslatot kívánunk benyújtani, mely szerint a jelölőbizottság működési képességét garantálni kell, csak akkor elfogadhat ó ez a megoldás. A másik kérdés - csak röviden tudom indokolni, mert lejár az időm : nem tudjuk elfogadni, hogy személyre szóló, titkos szavazással megválasztott alkotmánybírák esetében, akiknek a megválasztásához az összes megválasztott képviselő kétharm adának a titkos szavazata szükséges, mandátumukat egy egyszerű kétharmados törvénnyel, a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazatával meghosszabbítsuk. Ez mindenféle eljárási és jogelvet sért, példa nélküli az európai parlamentek gyakor latában. Nem elfogadható ez a megoldás. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm képviselő úr felszólalását. Most dr. Torgyán József következik, utána Bihari Mihály képviselő úr.
