Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 2 (332. szám) - A géntechnológiával módosított szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP):
51 ez a kifejezés kellőképpen rávilágít azokra a félelmekre, amelyek ennek a jogszabálynak a megalkotása során, illetőleg a megelőző folyamatokban vagy azoknak az avatott szakembereknek, mondhatom, tudósoknak a gondolataiban felmerül, akik ezzel a témával behatóan foglalkoznak. Tulajdonképpen a nagy ismeretlentől va ló félelem az, ami meghatározza azt a mentalitást, amellyel a törvénytervezet alkotói hozzányúltak ehhez a kérdéskörhöz. A tudomány haladását megállítani nem lehet. Emlékezzünk, hiszen mindannyian tanultuk és olvastuk azt a bizonyos "eppur si muove"t. Aho gy ezt annak idején kimondták, kimondta, ugyanúgy igaz mindaz a tudományos igazság, amelyre vagy amely megismerésének folyamatára vonatkozik ennek a törvényjavaslatnak a tárgya. Azonban úgy gondolom, ez a javaslat egyszerre túlreagáló, ahogy ezt egyes képv iselőtársaim szóhasználatukkal kellőképpen jellemezték, hogy túl szigorú, másrészt, más vonatkozásban szűk látókörű. Nem értek egyet azzal a névvel, ahogy ezt a jogszabályt a törvényalkotó beterjesztette. Itt géntechnológiákról van szó. De há t, igen tisztelt képviselőtársaim, vannak egyéb technológiák is, amelyek ugyanolyan, ma még előre ki nem számítható hatással járhatnak arra a közvetlen folyamatra, amelyre irányulnak, illetőleg netáni járulékos következményeikre. Elegendő, ha itt a különbö ző fizikai technológiákra utalok. Csak egy példát említek: mi van akkor, amikor egy biológiai rendszernél egy hidrogénatomot egy deutériummal helyettesítünk? És ez csak egy fizikai beavatkozás. Vagy ha átalakítjuk azt az atomot? Kérem, legjobb tudomásom sz erint a rákkutatás egyik iránya ebben a vonatkozásban próbálkozik megoldani a problémát, és ez nem géntechnológia, ez fizikai módszer. Ezt csak példaként említettem. Ugyanúgy vannak bizonyos kolloid kémiai folyamatok, amelyek szintén nehezen lehetnének bes orolhatók a géntechnológia tárgykörébe. Én úgy gondolom, hogy teljesen érthető, logikus a törvénytervezet alkotójának az az óvatos hozzáállása, amely az ilyen ki nem számítható vagy a mai tudományos színvonal alapján előre nem látható eredményeket vagy hat ásokat kiváltó folyamatokhoz hozzányúl, azoknak a rendszerét próbálja a jog eszközeivel mindannyiunk számára biztonságossá és kezelhetővé tenni. De legalább egy kaput kellene nyitni ebben a törvényjavaslatban azoknak a technológiáknak részére, amelyeket én most említettem, és annak a számtalan egyéb technológiának, amelyet most nem kívántam felsorolni. Itt ez az anyag, mármint joganyag tulajdonképpen a mutánsokról szól. De mutánsok vannak a természetben is, folyamatosan keletkeznek az emberi beavatkozástól függetlenül, és tudjuk, hogy nagyon sokszor váratlan és kellemetlen, néha tömegszerencsétlenségeket okozó hatást váltanak ki. Elegendő a vadonatújonnan megjelenő betegségekre utalnom, nemcsak a vírusokra, hanem az azoknál sokkal kisebb szervezetekre vagy c sak anyagcsoportok hatásaira. De erről a gondolatsorról én most itt, az általános vita során nem kívánok többet az igen tisztelt miniszter úr, illetőleg képviselőtársaim figyelmébe ajánlani. Amiben szűkmarkú ez a tervezet: az 1. § (2) bekezdésében ez a jog anyagtervezet elfeledkezik figyelemmel kísérni azt a lehetőséget, amikor igenis olyan speciális eredményt kívánunk elérni egy géntechnológiával, amely egy emberi szerv pótlását tenné lehetővé, akár a klónozás útján bizonyos belső szervet pótolni, ami egyéb ként a tudomány mai állása szerint nem áll módunkban. Elképzelhető vagy nem kizárt egy létfontosságú emberi szerv megbetegedése esetén a gazdaszervezetből, tehát a beteg emberből kivett sejttel vagy akárcsak géntöredékkel egy új szervet - vesét, májat, s a többit - kitenyészteni. Erről ez nem szól, a lehetőségét sem említi meg. (19.00) Holott lehet, hogy a jövő orvostudományának vagy gyógyító technikájának egyik alapjáról van szó. Itt, amikor kutatási korlátozásokat említ a joganyag, például a 2. § b) pontj ában - éppen úgy, mint ahogy az előttem szóló, általam igen tisztelt képviselőtársam említette , én ezt nem kutatási célúnak, hanem alapkutatási célúnak nevezném, és akkor rögtön helyére kerülhetne ez a gondolat. Egy egész más vonatkozású kiegészítést jav aslok igen tisztelt miniszter úrnak. Látva, hogy miniszter úr érdeklődik az általam kifejtettek iránt, nagyon megköszönöm ezt, és örülök neki.
