Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 16 (336. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. SOLYMOSI JÓZSEF (független):
467 meglett volna a lehetősége, hogy tegyenek az alkotmánymódosítás érdekében, el sem mentek arra a tárgyalásra, ahol a kisebbségi képviselők választásának a problémája, kérdése vetődött fel. (18 .40) És nagyon sok más, nagyon érdekes és színes vélemény hangzott el. Ezekkel én nemigen akarok részletesen foglalkozni, hisz Bihari Mihály képviselő úr szerintem nagyon tudományosan és alaposan megadta a válaszokat. Szóval én csak azt látom, hogy szóban mindenki akarja, és ugyanakkor a rengeteg kifogás miatt egyszerűen ellehetetlenedik ez a helyzet, és nincs a megoldás közelében a kérdés. Egyszóval: én úgy látom, nem érdeke mindenkinek, hogy ez a probléma megoldódjon. Én a mindennapi beszélgetések során é s a parlamenti folyosókon is érzem, hogy vannak olyan képviselők, akiknek nem olyan fontos ennek az ügynek a megoldása, egyszerűen azért, mert nem találkoznak ezekkel a problémákkal, a pártoknak pedig valószínűleg azért, mert nem politikai érdekük. Szeretn ém elmondani, hogy én származásilag nem tartozom egyetlenegy kisebbséghez sem, tehát nyugodtan mondhatom, hogy a politikai helyzetemből adódóan - az Agrárszövetség képviselőjeként - sem vagyok abban a helyzetben, hogy itt valami nagyon döntő fordulatra teg yek javaslatot, hisz legfeljebb egy szavazattal rendelkezem, és tudom, hogy azt az egy szavazatot majd hova fogom adni. De felvetődik bizonyára a kérdés, hogy akkor egyáltalán miért kértem szót; azért kértem szót, mert én egy olyan választókörzetben lakom, ahova haza kell menni, és az emberek szemébe kell nézni holnap, holnapután, a jövő héten, egy év múlva, és nagyon sok olyan képviselő van itt a padsorokban, akiknek szintén haza kell menni, és szintén találkoznak ezzel a kérdéssel, ezzel a problémával. Az én választókörzetem Tolna megyében van: Bonyhád, Bonyhád térsége, tehát egy olyan térség, amely a magyarországi németeknek az egyik központja - több is van az országban, de Bonyhád térsége kimondottan ilyen; egy olyan választókörzet, ahol történelmi tragé diák játszódtak le. Most volt a kitelepítéseknek az 50 éves évfordulója, sokat hallottunk, beszéltünk róla itt a Házban is, és ez az időszak volt az, amelyet emberi mivoltában meggyalázva nagyon sok ember élt végig, amikor a németeket kitelepítették, a hel yükre Erdélyből: Bukovinából, a Felvidékről telepítettek be más személyeket (Dr. Sepsey Tamás: Magyarokat!) Tessék? (Dr. Sepsey Tamás: Magyarokat!) Igen! Szóval ez az időszak volt az, és azóta egy békés egymás mellett élés van nagyon sok térségben, Bonyhád térségében is, nagyon sok külföldi nemzetközi kapcsolat alakult ki. Azt hiszem, hogy ennek az anyagi haszna - nemcsak Bonyhád térségében, hanem más térségekben is - nagyon hatásosan, és számokkal is mérhető. És azok a külföldiek, akik bejönnek Magyarorszá gra, egyszerűen nem akarják elhinni, és ma is csodálkoznak, hogy ma, 1998ban sem tudtuk még ezt a problémát megoldani, és egyszerűen mosolyognak rajta. Úgy, ahogy a kisebbségi önkormányzatok beindultak - nehezen indultak, de ma már megtalálták a helyüket , úgy látom, ma már nagyon eredményes munkát végeznek úgy Bonyhádon, Bátaszéken, de mindenki a saját körzetében mondhatna hasonló településeket, és jogosan vetődik fel nap mint nap, hogy ha már megvannak ezek a kisebbségi képviseletek helyi szinten, akkor miért nem tudjuk megoldani a parlamenti képviseletet. Hisz megígérte ezt annak idején az MDF, és megígérte az MSZP is, és eddig bíztak az MSZPben, csak úgy látom, hogy most már ez a bizalom egyre inkább kezd csökkenni. Más képviseletek, más kisebbségek i s, gondolom, hasonló formában tudnának erről a kérdésről nyilatkozni. Végső kétségbeesésben most már eljutottunk odáig, hogy önálló párt létrehozásán fáradoznak ezek a kisebbségek, csak a nagy kérdés az, hogy kinek jó ez. A múlt héten ezzel kapcsolatban Ta bajdi képviselő úr, Árgyelán képviselő úr nagyon szépen elmondta, hogy mit jelent ez az önálló pártosodás, és miért kellene elkerülni, hogy erre sor kerüljön. Tisztelt Képviselőtársaim! Én azzal szeretném befejezni, hogy mindenképpen megoldást kellene talá lni. Én már hangsúlyoztam, hogy nem vagyok szaktudósa ennek a területnek, véleményem van. Nagyon sok szakember van ebben a parlamentben, ott vannak a szakbizottságok; nem igaz, hogy
