Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 2 (332. szám) - Az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
47 a szót, mert még az én mikrofonom van bekapcsolva. Megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisz telt Országgyűlés! Én nagyon nem szeretném, ha azt a példát, amit az előbb mondtam, bárki kiforgatná. Én arról beszéltem, hogy kulturált jogállamban a természetes öröklésjoggal kapcsolatos lehetőségeket kizárni nem illik. És Magyarország az európai uniós c satlakozási szerződésben vállalta is, hogy az öröklés szabad. A magyar alkotmány semmiféle korlátot nem tesz lehetővé az öröklési jogban. Én azzal kapcsolatban beszéltem csak arról, hogy ez a nagyon szerencsétlenül és pontatlanul megfogalmazott népszavazás i kérdés azt is kizárná, hogy ha valakinek külföldön él a gyereke, akkor utána örökölhessen földet. És csak azt mondtam, hogy még a Rákosirendszer joga sem zárta ki ezt. Tehát ez annál is drasztikusabb rendelkezés lenne. Nekem semmi közöm a Rákosirendsze r akkori dolgaihoz, és messzemenően elítélem, amit akkor csináltak. Én csak arról beszéltem, hogy ez a kérdés annál is rosszabb, mint amit akkor csináltak. Mindössze erről volt szó, és nagyon nem szeretném, ha ezt bárki kiforgatná. Ez alkotmányos kérdés, e llenkezik az alkotmánynak az öröklésjoggal kapcsolatos rendelkezésével, és ellenkezik több nemzetközi szerződéssel, és ellenkezik - hadd ne mondjam - minden kulturált állammal való jogi kapcsolatainkkal. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Toller László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tényleg két percben és röviden kívánok szólni. Képviselőtársaim arra hivatkoztak, hogy az ő kérdésük tökéletesen al kotmányos, minden követelménynek megfelel. Amikor e határozati javaslat általános vitája indult, elmondtam - és talán csak azért, mert régen volt, érdemes megismételni , hogy mi az alkotmányügyi bizottságban azt kértük, nevezzék meg azokat a jogi, közgazd asági és nemzetközi jogi szakértőket, akik ezt az önök által feltett kérdést megvizsgálták alkotmányossági szempontból, megvizsgálták a nemzetközi jog szemüvegén keresztül, és bátran azt mondják, hogy van vitaalap, vitatkozhatunk azon, hogy ez a kérdés alk otmányose vagy nemzetközi szerződésekbe ütközike, vagy nem. Egyetlen szakértőt nem tudtak megnevezni, egyetlen szakértőt nem voltak hajlandók az alkotmányügyi bizottság elé hívni, hogy legyen vitaalap arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke vagy egy i smert magyar alkotmányjogász véleményével szemben vane esetleg más jogi álláspont, és valójában sérti vagy nem sérti a nemzetközi szerződéseket az önök által feltett kérdés. Ebben a pillanatban kényelmetlen helyzetbe került az alkotmányügyi bizottság, mer t azon szakértők véleményének és a külügyi bizottság álláspontjának meghallgatása után, és valamit saját jogi kútfőjéből is merítve, kénytelen volt úgy eldönteni a kérdést, ahogy ez a határozati javaslatban szerepel. Nem volt ellenérv, és ma ebben az Orszá ggyűlésben ismét nincs ellenérv. Beszélnek önök a földkérdésről, beszélnek a nemzetközi jog általános összefüggéseiről - már amennyiben ezek összefüggések , beszélnek arról, hogy a szövetkezetek kapjanake tulajdont vagy ne: még mindig az alapkérdésnél va gyunk és nem e kérdés törvényességénél. Szent meggyőződésünk, hogy azok a beruházásvédelmi szerződések, amelyeket egy későbbi jogalkotás alapján - ha az önök kérdését tennénk fel, és igen lenne rá a válasz , meg kell valósítani, nagyon nagy kárt okoznának az országban. És ezt ki fizeti meg? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét. - Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
