Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 16 (336. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
458 elfogadhatatlan a nemzeti és etnikai kisebbségek számára is. Az átmeneti megoldás vagy annak elfogadása - tehát pé ldául egyszeri és első alkalommal delegálással megoldani a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét - nem túl széles támogatottságot nyert, legalábbis az eddigi nyilatkozatok alapján. Elmondható az is: annak ellenére, hogy a magyar parlamentben jelenleg nincsenek nemzeti és etnikai képviselet alapján, pozitív diszkrimináció alapján megválasztott nemzetiségi képviselők - vannak nemzetiségi képviselők, de azok a pártok listáin vagy pedig egyéni választókerületben kerültek be , ennek ellenére a Magyar Közt ársaság rengeteget tett a Magyarország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogaiért. Itt csatlakoznom kell ahhoz, amit az elmúlt alkalommal akár Németh Zsolt vagy Sepsey Tamás is elmondott, amikor felidézték azt, hogy 1989 óta - a '89. október 23i alkotmány elfogadása óta - törvényalkotás szintjén, szervezeti megoldás tekintetében a Magyarországon élő etnikai kisebbségek rengeteg mindenben láthatják biztosítva, garantálva a saját kultúrájukhoz, saját nemzeti identitásukhoz való ragaszkodást. Hisze n az alkotmány kimondja, hogy a Magyarország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotók, részesei a nép hatalmának, biztosítani kell képviseletüket. Az igaz, hogy az alkotmány nem mondja ki, hogy ez a képviselet milyen szintű kell hogy legye n. Viszont a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény, amely kétharmados törvény, egyértelműen fogalmaz, és azt mondja, hogy meg kell teremteni a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletét. Az Alkotmánybíróság sokat idézett '92es határo zata megállapítja a mulasztásos alkotmánysértés tényét, de ez sem mondja ki azt, hogy a mulasztásos alkotmánysértést úgy kell - vagy úgy lehet csak - megoldani, hogy a parlament biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét. Sőt mé g azt is kimondja ez az alkotmánybírósági határozat, hogy az államalkotó tényező kifejezés tartalmának kiteljesítése egy vagy több törvényben is történhet. Ez utal arra, hogy lehet önálló törvény magáról a nemzeti és etnikai kisebbségekről, vagy lehet ettő l függetlenül például a választójogi törvényben rendelkezés arról, hogy hogyan vehetnek részt a parlamentben a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői. Van külön törvény tehát a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaira vonatkozóan. Vannak országos önkormán yzati szervezeteik - ez nem egy olyan nagy dolog, félreértés ne essék , vannak helyi nemzetiségi kisebbségi önkormányzatok, és azt gondolom, a kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségeit a Magyar Köztársaság igyekszik a lehető legjobban teljesíteni. Tehát sok érv hozható fel a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviselete ellen. Azt gondolom azonban, hogy több érv hozható fel mellettük, lényegesen több érv hozható fel mellettük. Több igazság van az én véleményem szerint azokban az elvekben, i lletve azok mögött az érvek mögött, amelyek azt mondják, vagy abban summázhatók, hogy meg kell oldani, mégpedig itt és most úgy, hogy az 1998 májusi választásokon a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviselőket küldhessenek a magyar parlamentbe . Az egyik érv egy szociológiai tény: Magyarországon mintegy 1 millió nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó lakos van. Az általános szociológiai szabályok szerint ez körülbelül 750 ezer választójogosultat jelent. Hogy ebből hány megy el, azt természetese n nem lehet tudni. Az általános - az 50 százalék körüli - részvételi arányok alapján mintegy 300350 ezer szavazót tesz ki a nemzeti és etnikai képviselőkhöz tartozókon belül azok aránya, akik feltehetően egy országos választáson részt vesznek. Az is igaz, hogy ez az 1 millió fő heterogén fő. (18.00) Egyetlen csoportképző ismérvük van, hogy az ő anyanyelvük és alapvető identitásuk és kultúrájuk nem magyar, hanem van egy elsődleges, anyanyelvhez kötődő és nemzetietnikai kisebbségi kultúrához kötődő azonossá guk, identitásuk: ez a cigány, a román, a horvát, az örmény, a szlovák vagy más etnikai kultúrához köti őket. Az is igaz, hogy a nemzetközi standardek szerint azokat az országokat, amelyekben a nemzeti és etnikai kisebbségek aránya nem éri el a 10 százalék ot, erősen homogén országoknak szokták
