Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 16 (336. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
456 fogalmazódtak meg egyegy technikai megoldással kapcsolatban, kiéleződtek egyegy választási eljárási me goldás kapcsán a viták, például a két szavazócédulás vagy a három szavazócédulás megoldás tekintetében, vagy a kedvezményes mandátumhoz jutás számát tekintve kiéleződtek a viták. Úgy tűnik, hogy újabb érveket vagy ellenérveket már nemigen lehet hozni. Nem látok esélyt arra, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét támogatók, illetve az azzal szemben állók között esély lenne arra, hogy valamelyik meggyőzi a másikat. Azt gondolom, egy alkotmányos tényt mindenképpen ki kell jelenteni: n evezetesen azt, hogy ha a Magyar Országgyűlés nem tudja vagy nem akarja megoldani a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét, a magyar parlamenti rendszer, a magyar választási rendszer, a magyar képviseleti rendszer akkor is alkotmányos le sz és megfelel az európai standardeknek. Tehát, ha úgy tetszik, nincsen olyan nyomás alatt a magyar parlament, amely nyomás olyan erővel kényszerítené ki a parlamentből ezt a képviseleti rendszert, amely ellenállhatatlan. Tehát a magyar parlamenti rendszer , választójogi és választási rendszer megfelel a nemzetközi standardeknek. Azt is előre kell bocsátani vagy a vitákból le kell szűrni, hogy nincs tökéletes megoldás erre a típusú képviseletre. Sőt nemcsak azt, hogy nincs tökéletes megoldás abban az értelem ben, hogy a fennálló vagy a létező jogszabályokhoz akár alkotmánytörvény szintjén, akár pedig a választójogi törvény vagy a választási eljárási törvény szintjén ne kellene hozzányúlni. Minden esetben, akármilyen megoldást választ a magyar parlament, speciá lis szabályokra van szükség az általános szabályokon túl vagy azok mellett. Nyilvánvaló, hogy a speciális szabályok mértéke nem lehet olyan, amely a kialakult és az alkotmányban rögzített általános választási rendszert fölrúgja. Hiszen ha olyan lenne vagy olyan megoldást próbálnánk elfogadtatni, akkor megkérdőjeleződne a magyar választási és parlamenti rendszer demokratizmusa. Azt gondolom, azt is le lehet szűrni a vitákból, hogy nincs egyetlenegy olyan nemzetközi példa sem vagy megoldás, amit egy az egyben át lehetne venni. Ezek a megoldások - hiszen nagyon sok van azért ezek közül - más körülmények között születtek, más számarányok, más nemzetiségi és többségi nemzeti számarányok mellett jöttek létre, teljesen eltérő alkotmányos rendszerekbe épülnek bele, és teljesen eltérő érvrendszereken alapulnak. Sajnos azt is ki kell jelenteni, hogy szinte nincsen olyan megoldási javaslat, amelyet mind a hat parlamenti párt támogatni tudna. Vannak a javaslatoknak olyan elemei, amelyeket két, három vagy négy párt támoga tni tud, de olyan megoldási javaslatot nem sikerült az elmúlt év során kialakítani, amelyet minden egyes parlamenti párt, minden technikai elemét illetően is támogatni tudott volna. Tehát nincs tökéletes megoldás, de véleményem szerint van kielégítő megold ás. Van olyan kielégítő megoldás, amely megfelel az eddig kialakult magyar alkotmányos rendszernek, amely megfelel a választásokon alapuló legitim parlamenti képviseletnek, amely megfelel a pártelvű és a területi elven alapuló parlamenti ké pviseleti rendszernek, és amely előrelépést jelenthet a pártelvű és a területi elv alapján működő magyar képviseleti rendszerhez képest. Ebben az értelemben gondolom én vagy vélem úgy, hogy a magyar parlament igenis döntési helyzetben van; van olyan keret vagy vannak olyan keret jellegű javaslatok, mintegy javaslatkomplexumként, amelyekről nagy eséllyel elmondható, hogy többségi, nemcsak kétharmados és nemcsak kétpárti, hanem többpárti megállapodás születhet. Vannak természetesen lehetetlen, elfogadhatatlan vagy megoldhatatlan javaslatok: így például a kétkamarás rendszer. Ma nem időszerű, nincs napirenden. Aki ehhez köti a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletét, az vagy nem akarja, vagy nem tudja megoldani ezt a képviseletet. Hogy a jövőben hogyan alakul a magyar parlament összetétele, azt nem lehet tudni, de ehhez kötni a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét, szerintem lehetetlen feltételhez kötést jelent. Azt gondolom, azt is el kell mondani, hogy tisztességes és védhet ő, alkotmányjogilag és politikailag is tisztességes és védhető az az álláspont, ha valaki azt mondja, ő nem ért egyet azzal, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségeknek országgyűlési képviselőjük legyen a magyar
