Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 2 (332. szám) - Az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ):
38 meg 1993. december 20án. Felhívnám a figyelmet erre a dátumra, karácsony előtt történt ez, akkor, amikor az emberek a legkiszolgáltatottabbak, leginkább rá vannak szorulva arra, hogy a kis földjeiket - azokat a 30 aranykoronákat, amiket kapt ak a szövetkezettől - eladják azért, hogy a gyerekeiknek, unokáiknak ajándékokat tudjanak vásárolni. Ez a részvénytársaság négy évig nem fizetett semmi osztalékot. Kiváló részvénytársaság egyébként, kiváló vezetőkkel, de nem tudott - a gazdálkodás eredmény éből nem tudott - osztalékot fizetni. Ez az 1900 hektár azonban nagyon égeti a zsebüket. Nyilvánvaló, hogy ilyen és hasonló törekvések azok, amelyek mozgatják hátulról ezeket a dolgokat azért, hogy forgalomképessé tegyék azokat a földeket, amelyeket megvás ároltak, és amelyeknek tulajdonjogi bejegyzését is vitássá lehetne tenni egyébként. Ugyanis a kárpótlási törvény előírta, hogy bármilyen címen a szövetkezet tulajdonába került földet - azt hiszem - 1993. december 31éig különféle földalapokba kell helyezni . Felmerülhet itt ilyen jogi kérdés is, de nem akarok a részletekbe belemenni, hogy ha december 20án vásároltak ilyen termőföldet, akkor elvileg december 31e előtt azt is valamilyen földalapba kellett volna helyezniük és ennek alapján a licitálás során f elosztani. De ezzel nem akarok most részleteiben foglalkozni, mert ez külön tanulmányt érdemelne. Mi itt a lényeg? Az a lényeg, hogy ezt a hatalmas értékű termőföldet semmilyen módon nem szabad kiengedni a belföldi természetes személyek rendelkezése alól; hangsúlyozom: rendelkezése alól. Ezt nem szükséges tovább ragozni, mindenki tisztában van vele, hogy miért mondom ezt. Ugyanis a tulajdonlás, a tulajdonjog már régen nem kérdés. Onnantól kezdve, hogy a társasági törvényt hatályba helyezték, ez már nem kérd és. A rendelkezési jog a lényeg, és a rendelkezési jog alapján mindent meg lehet tenni a bevitt földterülettel, de nemcsak a földdel, az összes vagyontárggyal, amely egy társaság tulajdonába kerül. Tehát amikor az alkotmányügyi bizottság felsorolja azokat a kifogásait, amelyeket a népszavazási kezdeményezés elutasítására hoz fel, megállapíthatjuk, hogy ezek sem az OECDkötelezettségvállalási rendszerbe, sem az európai uniós szerződésekbe, de még a beruházásvédelmi egyezmények rendszerének megsértési körébe sem tartoznak. (18.00) Miért mondjuk ezt? Azért, mert a határozat végén, az indokolási részben van egy olyan, hogy lehetséges derogációval is élni, ehhez azonban azt szükséges igazolni, hogy az adott liberalizációs intézkedés fenntartása súlyos gazdasági é s pénzügyi zavarokat okoz az ország számára. Amikor egy országban 700 milliárd forint a forgalmi értéke a termőföldnek - ez a valóságos nyugateurópai értéket számítva egynegyvened része csak , akkor mindenki előtt teljesen világosan megállapítható, hogy ez az ország olyan kiszolgáltatott helyzetben van, amely példa nélküli, és ez a lényeg. A másik lényeges kérdés: hiába mondják nekünk azt, hogy menjünk Svájcba termőföldet vásárolni - mondták, hogy menjünk oda , ha nincsenek olyan keresetijövedelmi viszo nyaink, hogy erre képesek lennénk, mert képtelenek vagyunk. Ez pedig az esélyegyenlőtlenség témakörébe tartozik. Ezek azok, tisztelt képviselőtársaim, a kiszolgáltatottság és az esélyegyenlőtlenség, amikkel bármilyen Európai Unióhoz való csatlakozás alkalm ával hivatkozni lehet. Hivatkozni is kell, egy felelős magyar kormánynak mindenképpen hivatkoznia kell, ha nem akarja ezt a kiszolgáltatottságot még fokozni, és ilyen formában az országot, az ország legnagyobb tartalékát elkótyavetyélni, mert akkor megszűn ik az ország. Köszönöm szépen. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Kertész Zoltán képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ) :
