Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 10 (335. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP):
305 eltérő tankönyveket csak meglehetősen bonyolult egyeztetési eljárással lehet használni az iskolában. A tankönyvlistára v aló felkerülés komoly kritériuma a tankönyvár. (8.40) A másik éppen a tartós tankönyv, amelyről képviselő asszony szintén - mármint a tankönyvrendelet erre vonatkozó részéről - helytelenítőleg nyilatkozott. Szeretném felhívni a figyelmé t, hogy a tankönyvrendelet nemcsak arról szól, hogy lehet tartós tankönyvet készíteni. Végül is a jogállamnak azzal az alapelvével, hogy ami nem tilos, azt lehet, ezzel a minisztérium is tisztában van, hanem különböző támogatásokat, különböző pénzügyi támo gatásokat kötelezően hozzárendel a tartós tankönyvekhez. Hogy mást ne mondjak, például az iskolák számára előírja, hogy a kiutalt és megcímzett könyvtári támogatás meghatározott részét tartós tankönyv vásárlására kell fordítani; ami tehát azt jelenti, hogy a tartóstankönyvprogram eredeti elképzelésével összhangban fokozatosan feltöltődnek az iskolai könyvtárak tartós tankönyvekkel, és a tanulóknak nem kell megvásárolniuk a könyvet, hanem az iskolai könyvtárból kölcsönözhetik egy tanévre - minthogy tartós ta nkönyvről van szó, ezt több éven keresztül lehet használni , és csak akkor kell kifizetniük, ha megrongálják vagy elveszítik. Végezetül, ami a tankönyvkiadó privatizációját illeti: Valóban nincs olyan értelemben sürgető kényszer, hogy bárki pisztollyal ál lna a hátunk mögött, hogy ha nem privatizáljuk a tankönyvkiadót, akkor lövünk. Ugyanakkor azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a tankönyvpiacon egyre élesedik a verseny. Különböző külföldi kiadóvállalkozások kis magyar tankönyvkiadókat felvásárol tak, azokat feltőkésítették, és a magyar tankönyvpiacon olyan piaci erejű versenytársak jelentek meg, amelyekkel szemben a tankönyvkiadó csak nehezen tudja állni a versenyt. Ezt a helyzetet kétféleképpen lehet megoldani: egyrészt tőkeemeléssel, tehát magya rán, állami tőkét lehet ebbe beletenni - a kormány egyébként megpróbálkozott egy 300 milliós tőkejuttatással a Nemzeti Tankönyvkiadónak. Tekintettel azonban arra, hogy a költségvetés véges, az igazi megoldást, a többlettőke bevonását csak privatizáció útjá n, egy kisebbségi résztulajdon privatizációja útján lehet elérni. Ez valóban nem sürgető abban az értelemben, hogy holnap meg kellene tenni, de belátható időn belül feltétlenül szükség lesz rá, mert különben a Nemzeti Tankönyvkiadó nem tud talpon maradni a piacon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Zaj az ellenzéknél.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Szabad György frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Demokrata Néppárt részéről, "A posta működésének társadalmi fontosságáról" címmel. Megadom a szót dr. Szabad Györgynek. DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Néppárt elismeri a sztrájkjogot, de örvendetesnek azt tartja, ha olyan körülmények alakulnak ki, hogy a dolgozók nem kényszerülnek sztrájkra, ha a felek meg tudnak állapodni bérvitákban, különösen olyan fontos területen, mint amit az ország gazdaságitársadalmi életében a posta betölt. A dolgot két körülm ény különösen kiemelt fontosságúvá teszi. Az egyik a postának ez az említett szerepe; a másik az a körülmény, amely különös figyelmet érdemel, hogy a postás a maga szakterületén más munkahelyet nem talál, tehát a munkaerőpiac általános problémái sajátosan jelennek meg, mert az országban egyetlen munkaadó van, a legtöbb embert foglalkoztató munkaadók egyike. Ilyen körülmények között, úgy gondolom, minden értelemben nagy jelentősége van annak, hogy sikerüljön megállapodásra jutni a vitatkozó feleknek. E téren a Magyar Demokrata Néppárt
