Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
282 Először az írásban jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Így elsőként Puha Sándor képviselő úrnak, az SZDSZből őt kö veti Tímár György, a Független Kisgazdapártból. DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény tervezetével kapcsolatban szeretném véleménye met, észrevételeimet elmondani. A törvény tervezete igen hosszas vajúdás, hosszú előkészítő munka után került a parlament elé. Két szélső álláspont között kellett a mindenki számára elfogadható és az európai jogharmonizációnak is megfelelő megoldást megtal álni. Az első: az állatokkal való bánásmódot kizárólag az ember mint csúcsragadozó szempontjából közelíti meg. Megnyertük az evolúciós versenyt, ezért azt teszünk, amit akarunk, az élővilág, az állatok kizárólag a mi céljainkat szolgálják. A másik álláspon t szerint az állatokat ugyanazok a jogok illetik meg, mint az embert. Az első nyilván nem veszi figyelembe, hogy az ember is csak egy része - természetesen kiemelkedően fontos része - az élővilágnak. Ez az élővilág pedig csak harmóniában létezhet. Vigyáznu nk kell annak minden elemére, saját, jól felfogott, mondhatnánk azt is, hogy önző érdekeink miatt. Azt sem feledhetjük azonban el, létünk egyik alapfeltétele, hogy a természet adta forrásokat, így az állatvilágot is felhasználjuk saját érdekünkben. Táplálk ozásunkhoz, öltözködésünkhöz ma is jelentős mértékben használunk állati eredetű termékeket, de a sport, a szórakozás sem képzelhető el az állatok nélkül. Gondoljunk csak a lovaglásra, vagy a hobbiállatok tartására. A kutatás, az egészségügy területén is el kerülhetetlen az állatok felhasználása. Nagyon fontos azonban, hogy az élővilághoz, így az állatokhoz is - hadd mondjam úgy - illő tisztelettel viszonyuljunk, céljaink elérése érdekében is csak a lehető legkisebb fájdalmat, szenvedést vagy nélkülözést okoz va nekik. Esetenként azokat a célokat is meg kell határoznunk, amelyek érdekében tilos felhasználni őket. Fontosnak tartom, hogy ne az ember, hanem az élővilág oldaláról közelítsük meg a kérdést. A korábbi tervezet az állatok jogairól szólt, a jog azonban általunk, emberek által a társadalmi viszonyokra alkotott fogalom. Helyesebb ezért - a mostani címet használva - az állatokkal való bánásmód vonatkozásában védelmükről és kíméletükről beszélni, ezt kötelességünkként megfogalmazni. Állatorvosként elsősorban ebből az aspektusból közelítem meg a törvénytervezetet. Az önkormányzati bizottság tagjaként pedig az önkormányzatok szerepe az államigazgatás szempontjai oldaláról vizsgálom az államigazgatás egyes szereplőinek viszonyát, kapcsolatrendszerét az állatvéde lem területén. Az SZDSZ politikusaként, liberális politikusként a civil társadalom, a civil szervezetek és az egyén szerepét, lehetőségeit vizsgálom a törvény tervezetében. Nézzünk meg akkor néhány általános észrevételt! Már említettem, hogy igen hosszú el őkészítő munka és egyeztetés után került elénk a tervezet. Megpróbál a társadalom egésze számára elfogadható, az európai jogharmonizációs elvárásoknak is megfelelő elveket megfogalmazni. A törvény hatálya tulajdonképpen csak a haszonállatokra terjed ki, az állatvilág többi részére a természetvédelemről szóló törvény vonatkozik. Ez azonban nem szabályozza kellőképpen az állatokkal való bánásmódot, a velük való kísérleteket. Ezért az ide vonatkozó szabályozást is indokolt lenne az állatvédelmi törvényben szab ályozni. Fontosnak tartom, hogy a törvény a kísérleti célokat is szűkíti. Tiltja például a szépítőszerek, a dohányáruk és a fegyver előállítása céljából végzett állatkísérleteket. Itt nem tartom megalapozottnak a kutatás és vállalkozás szabadságára vonatko zó ellenvetéseket. Törvényben nemcsak lehet, hanem eseteként szükséges is megfogalmazni bizonyos tiltásokat. Lehetne nagyon sok rossz példát is mondani, ami miatt ezt mindenképpen meg kell tegyük. A törvényben megfogalmazott engedélyezési rendszer a kutatá s területén, de más téren is, nagyon fontos jogi garanciákat jelent, egyúttal azonban arra is biztosíték, hogy az állatvédelem
