Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 2 (332. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
28 kormányt és parlamentet a megállapodást illetően. Kérem, csúcsrajáratásról még a hágai bírósági ítéletben sincsen szó! S ez a legizgalmasabb kérdés ebben az ügyben. Képviselőtársaimnak tudniuk kell, hogy a csúcsrajáratásnak olyan konzekvenciája van, amelyik körülbelül ötméteres vízszintingadozás folytán naponta legalább kétszer Győr felé az alvízi szakaszról visszaduzzasztja a vizet. Eredetileg is ez volt a legsúlyosabb probléma, amelyet már annak idején, a tárgyalások legkezdetén terjesztett a hágai bíróság elé a magyar kormány és a magyar parlament. Nem szeretném, ha egy kormán yközi megállapodásba most egy mellékmondatba bekerülne az a legsúlyosabb kérdés, amellyel szemben a legtöbb aggály vetődik fel részünkről. Az Alkotmánybíróság is egy rendkívül fontos kérdés. Ebben az esetben viszont nekünk fordított az aggályunk. Nagyon cs odálkozom SzentIványi frakcióvezetőtársamon, aki azt mondta, nem tudja elképzelni, hogy az alkotmánybírák mandátumát visszamenőleg meghosszabbítsuk. Sajnos ő el tudta képzelni - pedig azokat nem a parlament választotta , hogy az önkormányzati képviselők nek és a polgármestereknek a mandátumát visszamenőleg három hónappal a parlament lerövidítette. Ne hivatkozzunk ilyen kérdésekre, hogy visszamenőleg mit lehet csinálni, mert azért azt hiszem, az Alkotmánybíróság tekintetében ez a fajta hosszabbítás indokol t és szükséges. Végül szeretnék annyit mondani: a kisebbségek kérdésében a Magyar Demokrata Néppárt az ősszel benyújtott javaslatot támogatni tudta. Azóta olyan káoszt teremtett a kormány ebben az ügyben, hogy magunk sem látunk tisztán, de világos, hogy az ősszel benyújtott ma már nem járható, ilyen rövid idő alatt alkotmánymódosítás révén jó megoldás pár hét alatt nem dolgozható ki. Ezért egyértelműen a kormányt terheli a felelősség, a heti változtatásának arról a nézetéről, hogy hogyan akarja ezt a kérdés t megoldani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem a kormány jelen lévő képviselőit, kíváne valaki reagálni Szabó Iván frakcióvezető úr felszólalására. (Nincs jelentkező.) Nem kíván reagálni senki. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Pokorni Zoltán frakcióvezető úr, a Fidesz részéről: "A hágai döntés végrehajtásáról, BősNagymaros ügyében tárgyaló delegáció tevékenysége" címmel. Megadom a szót P okorni Zoltán frakcióvezető úrnak. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Elnök Asszony! Köszönöm képviselőtársainknak, akik megtisztelik figyelmükkel ezt a témát. A hágai döntés óta nap mint nap tapasztaljuk, a polgárok nem értik, hogy mi fo lyik a kormány és a kormánypártok háza táján a vízlépcső ügyében. A polgárok nem értik, ha egyszer a hágai döntés világosan kimondja, Magyarországnak nem kell vízlépcsőt építenie, akkor a magyar kormány miért beszél és főképpen miért tárgyal egyfolytában v ízlépcsőépítésről. Nem értjük, ha egyszer Nemcsók János kijelenti, hogy a tárgyalások nem a nyilvánosság kizárásával folynak, akkor miért folynak mégis szigorúan zárt ajtók mögött. A polgárok nem értik, hogy a magyar delegáció tagjai miért tesznek egymássa l ellentétes nyilatkozatokat. Miként nem értjük azt sem, ha a világ egyik legtekintélyesebb környezetvédelmi szervezete, a Természetvédelmi Világalap állásfoglalása és az Európai Unió ajánlása szerint is a szlovák félnek a vízmennyiség 65 százalékát vissza kell juttatni az ÖregDunába, akkor a magyar kormány miért nem ezt a hágai döntéssel is összhangban levő megoldást tekinti tárgyalási alapnak. Sajnálatos módon nem felel meg a valóságnak az, amit ma itt hallottunk. Ugyanis a tartozások és a követelések ar ánya nekünk kedvező és nem a szlovák félnek. Először: 1990ig minden egyes fillérrel elszámoltunk az akkori Csehszlovákiával - ez rendben van. Másodszor: öt éven keresztül használtak egy jogellenesen létrejött létesítményt, amelynek a) megvan a maga hidrop otenciálértéke; b) a létesítményben magyar tulajdonhányad is van. Harmadszor: a Szigetköznek okozott természeti kár kalkulálása adja a magyar követelések alapját.
