Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ JÁNOS (FKGP):
252 fejlesztésével foglalkozik. Mi ezt kiemelten kezeljük, hiszen a határ menti övezeteknek a fejlesztése, ezen terül etek lepusztult állapotának megszüntetése nagyon jelentős körülmény, hiszen már nemcsak SzabolcsSzatmárBereg megyéről van itt szó, hanem elmehetünk Baranya megyének a délnyugati részeire, de akár Zalának a határ menti települési részeire; de a nyugati h atár közelébe is lehet menni, Vas megyébe is, vagy közelítsünk a főváros felé, Pest megyébe, ahol a fővárostól 30 kilométernyire gyakran megszűnik az élet, és szeméthegyek vannak az erdőkben. Az erdeinkben most már nem a gyilkos galóca a leginkább káros, h anem a felhalmozott szeméthegyek környezetkárosító hatásaitól kell tartanunk. De beljebb is kerülhetünk a fővárosba! A főváros megérdemelne egy külön fejezetet, hogy milyen elfogadhatatlan állapotok vannak itt, nemcsak az úthálózat és a köztisztaság, a sze méthegyek - mehetünk a Rózsadombra is. Sokszor emlegetik, hogy "a Rózsadomb". Nem tudom, hallottáke már önök azt, hogy a Rózsadombot újabban szemétdombnak nevezik, mert olyanok a viszonyok, az utak mentén szeméthegyek és egyebek vannak. Tehát ha itt Budap esten vagyunk, bent már, hogy úgy mondjam, a Parlament közvetlen közelébe értünk - és itt már nem folytatom, mert itt azért vigyázunk sok mindenre. Tehát ennyire beszűkíthető ez az egész. A koncepciónak óriási jelentősége van, mert végre lesz valami, amibő l ki tudunk indulni. Csak nagyon elkésett ez az egész, mert a végrehajtás szabályainak, a feltételrendszerek megteremtésének már meg kellett volna jelennie, mert nemcsak benzinkutakra van szükség! Abban már kétségkívül előreléptünk: európai színvonalú benz inkutakat látunk, ahogy beérünk az országba vagy megyünk ki az országból, de itt vége is van mindennek. (19.30) Egykét határátkelőhely még, ami európai színvonalú, utána a lepusztult falvaink sora, sorozata és azok a körülmények, amelyek ezzel együtt járn ak. A munkanélküliség hatalmas mértékű ezeken a területeken, sokkal nagyobb, mint az országos átlag. Nem tudom, tudjáke önök, tisztelt képviselőtársaim - nagyon rövid leszek , hogy a munkaügyi központ felmérése szerint 2 millió 300 ezer ember hiányzik ma a magyar munkaerőpiacról. És zömmel ezeken a területeken nem jelennek meg a munkaerőpiacon a munkavállalók. Ennek - a kutatóközpont szerint - hat különféle oka van. Csak néhányat említek ebből: Ismeretes az, hogy a háztartásbeliek száma hihetetlen mértékb en megnövekedett az elmúlt években - 150 ezerről 700 ezerre , az egyetemek környékén lézengő gyerekek, akiket valamilyen oknál fogva nem vettek föl, vagy nulladik évfolyamra járnak, 200 ezerrel növelik ezt a létszámot. Azok, akik nyugdíjasok voltak, de ne m tudnak munkát találni, tehát nem jelennek meg munkavállalóként a munkaerőpiacon, nemrég még közel 700 ezren dolgoztak a nyugdíjasaink közül, most ez a szám körülbelül 150 ezerre csökkent. Még sorolhatnám a korengedményes nyugdíjasok és egyéb nyugdíjasok körét, akik korábban kerültek nyugállományba, ez is 200 ezres létszámot takar. Ilyen formában tehát a feketegazdaságba kiszorulók száma is sokszoros ezeken a területeken, és ne beszéljünk még más körülményekről, amelyek kisebbségi és egyéb más problémakörö kbe tartoznak. Még egyszer hangsúlyoznám, nem elég az, hogy a határ menti területeken közös fejlesztési programokkal szorgalmazzuk az együttműködést, hanem először fejlesszük fel a határ menti területeket, tegyük képessé arra, hogy az együttműködés feltéte leit megvalósíthassák, és ennek alapján az együttműködés konkrét kereteit kidolgozhassák. Ennek is nagyobb szerepet kellett volna kapnia ebben a koncepcióban, de hangsúlyozom, hogy nagyon sok jó megállapítás van benne, és végre már van valami - ha nagy kés éssel is , amit az Országgyűlés elfogadhat. A határ menti települések felfejlesztése az egész Európába vezető utunk egyik záloga, mert hiszen ha ezeket a területeket felfejlesztjük, akkor ezzel együtt olyan gazdasági, kulturális és tudományos többleteredm ényeket tudunk megjeleníteni, amelyek - ha úgy tetszik - kisugárzó erőként is megjelenhetnek a határon túli települések, a határon túli magyarság felé. Mert az Európába vezető útnak vannak közbenső állomásai is. Egy közbenső állomást látok abban, ha ezeken a területeken eredményt tudunk elérni, és ennek alapján ez a kisugárzó erő olyan szintre emelkedik, amellyel nem
