Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Az adótörvények és a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
245 Az adótörvények és a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája E LNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az adótörvények és a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/5396. számon, a bizottságok ajánlásait ped ig T/5396/1- 3. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Akar László államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúl t év decemberében döntött a Ház a gazdasági társaságokról és az ehhez kapcsolódó, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásokról szóló új törvényekről, valamint az egyéni vállalkozásról, a gazdasági kamarákról szóló törvénymódosí tásokról, amelyek ez évben lépnek hatályba. E törvényeknek jelentős következményeik vannak az adó- és számviteli törvényekre nézve, amit azonban az őszi adótörvénymódosítási időszakban még nem lehetett figyelembe venni. Így a most önök elé került javaslat ok tartalmazzák az említett törvényekkel összefüggő, nélkülözhetetlen adó- és számviteli szabálymódosításokat. Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a módosuló szabályok jellemzően az újonnan alakuló gazdálkodó szervezetekre, illetve a meglévő társaságok nak az új társasági törvény szerinti átalakulására vonatkoznak. Az új rendelkezések meghatározóan technikai jellegűek, és a meglévő, illetve változatlan formában továbbműködő vállalkozásokat nem érintik, sőt, a javasolt változtatásoknak lényegében nincs kö zvetlen költségvetési hatásuk sem. A beterjesztett törvénycsomag tartalmazza a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, a kockázati tőkealapokról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó adózási és számviteli szabályokat is, amiről a megelő ző napirendi pont tárgyalásakor szóltam. Ugyancsak e törvényjavaslat indítványozza a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosítását is az ingyenes utazás korhatárának 70 évről 65 évre történő leszállításával összefüggésben. A díjbevételkiesés törvénymódosítás nélkül ugyanis az árkiegészítés csökkenésével járna, ezt kívánja a költségvetési pozíció változatlan szintje mellett ellensúlyozni a módosító javaslat. A törvényjavaslat részét képezi néhány olyan további más törvénymódo sítás is, amelyek az adott törvényekre vonatkozó pontosító, értelmező rendelkezéseket indítványoznak. Ezek sorából kiemelést igényel az árak megállapításáról szóló törvény módosítása, ami lehetővé tenné, hogy a települési önkormányzat képviselőtestülete k özérdekből a személytaxiszolgáltatásra hatósági legmagasabb árat állapítson meg. E javaslat elfogadása esetén várható, hogy a fővárosi önkormányzat idegenforgalmi jóhírünk javítása érdekében maximálja majd a taxitarifákat, de egy ilyen döntés meghozatala, hangsúlyozom, az önkormányzat hatáskörébe tartozik. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat kulcsponti része a számviteli, valamint az adózás rendjéről szóló törvények módosítása. Ezek közül a számviteli törvény módosításai meghatározóan a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódnak. A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából a cég, gazdálkodó a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, de a cég működését már a cégbejegyzés előtt megke zdheti, ezért indokolt a számviteli törvényben az előtársasági időszakra vonatkozó könyvvezetési, beszámolási szabályokat előírni. A javaslat szerint az alapítás és a társaság létrejötte, illetve a létre nem jötte közötti időszakot egy beszámolási időszakn ak kell tekinteni az előtársasági időszakhoz kapcsolódó sajátos felelősségi szabályok érvényesülése érdekében, akkor is, ha az nem csak egy naptári évet érint. Az előtársaság a beszámolókészítési, a
