Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
192 Hiába mondja a törvény, hogy ez kivételes dolog. A jelenlegi helyzet az, hogy 1996. december 31én 6708 személy volt előzetes letartóztatásban, ami tulajdonképpen iszonyatosan magas szám, ha a fogva tartottak összlétszámára gondolunk. Ez azt jelenti, hogy a fogva tartottaknak 30 és 4 0 százaléka ítélet nélkül van letartóztatásban, és ezeknek 48 százaléka volt rendőrségi fogdában. Tehát végül is azt lehet mondani, hogy az előzetes letartóztatottak mindegyike a rendőrségi fogdában kezdi, és elég hosszú időt tölt el ott. Ugyancsak ennek a vizsgálatnak a tanúsága szerint, a kérdőíves felmérés szerint a rendőrségi fogdában átlagosan 57 napot töltenek a fogva tartottak. Ez azt jelenti, hogy azzal, hogy ez a törvény most formálisan leszűkíti az időt 60 napra, azzal igazából szinte semmiféle vá ltozást nem ér el, mert hiszen a ténylegesen fogdában töltött idő jelenleg is az átlagot véve a jelen helyzetet rögzíti. Természetesen tudom, és találkoztam is nem egy fogva tartottal, aki hétnyolc hónapja van rendőrségi fogdában, és ilyen értelemben és i lyen szempontból pozitív a törvénynek ez a szűkítése. Ez azért volna nagyon jelentős - még akkor is, ha azt mondjuk, hogy a törvénynek csak ez a része lépjen hatályba három év múlva , mert hiszen tudjuk azt, hogy a rendőrség, a Belügyminisztérium éppen az ért, mert tudomásul vette azokat a jogos kritikákat, amelyek a rendőrségi fogva tartás körülményeit illették, jelentős anyagi ráfordításokkal akarja korszerűsíteni a rendőrségi fogdákat. De ha ez a rendőrségi fogva tartás tulajdonképpen egy kivételes dolog , és akár elfogadott, akár nem, akár sor kerül most ennek a javaslatnak az elfogadására, akár nem, azért hosszú távon mindenképpen a múlt, mert az európai integráció folyamatában ennek vége lesz. Tehát meg fog szűnni a rendőrségi fogva tartás, mert nem szo kás az Európai Unió országaiban sem. (18.30) Nagyon sok mindenről lehetne még beszélni, de nem tenném meg, csak egyetlen kérdéskört érintenék még. Azt hiszem, az SZDSZ részéről lesz más hozzászólás is olyan dolgokról, amelyek ebben az állásfoglalá sban megjelentek. Például az adatvédelmi kérdésekről, az egészségügyi adatok felhasználásáról a büntetőeljárásban, azt gondolom, Mészáros István kollégám gyakorló ügyvédként is fog beszélni. Tehát most erre én nem térnék ki. Egy dologra szeretnék még utaln i. Nevezetesen arra, hogy azt tudjuk mindannyian, többek közt az állampolgári jogok országgyűlési biztosának erre vonatkozó jelentéséből is, hogy milyen hátrányban vannak azok a gyanúsítottak, akiknek nincs módjuk arra, hogy megfizessék az ügyvédet. A hels inki bizottság vizsgálata is azt mutatta ki, hogy azoknak a gyanúsítottaknak, akiknek meghatalmazott ügyvédjük volt, 8 százaléka mondta azt, hogy még nem találkozott a védőjével, holott már számos nyomozati cselekményen ment keresztül. Azoknak a gyanúsítot taknak azonban, akiknek kirendelt védőjük volt, a 44 százaléka nem találkozott még a védőjével a megkérdezés idején a fogdában. Igen gyakran előfordul, hogy a kirendelt védő először a tárgyaláson látja a gyanúsítottat. De most ez nem tartozik ide, ezt az ü gyvédi törvénynek kellene valahogy rendeznie. Lehet, hogy az a jó ötlet, amelyet Gönczöl Katalin javasolt, ez a közvédő intézménye. Az azonban tény, hogy egyre több olyan szervezet van, társadalmi szervezetek, nem kormányzati szervezetek, amelyek igyekezne k a fogva tartás körülményeit nyomon követni, tehát igyekeznek a gyanúsítottnak mint sértettnek segítséget nyújtani. De kezdenek már létrejönni olyan szervezetek is - kétségtelen, hogy a karitatív tevékenység egy sajátos módja ez , amelyek éppen az alkotm ányosság és az esélyegyenlőség nevében, a valóban bűnt elkövetett gyanúsítottaknak próbálnak jogi segítséget nyújtani. Annak azonban, hogy ezt ténylegesen megtehessék, különböző akadályai vannak. Egyrészt az ügyvédséggel kapcsolatos akadályai, például az a probléma, hogy ha egy társadalmi szervezet fizeti az ügyvédet, természetesen a gyanúsítottat egy ügyvéd képviseli és egy ügyvéd védi, de a szerződést vele nem a gyanúsított köti és az anyagi terheket sem ő vállalja, hanem egy társadalmi szervezet, akkor t ulajdonképpen hogyan lehet ezt jelezni, lehete ezt jelezni. Mert szerte a világban ez a szokás, hogy vannak ilyen szervezetek, és ezek jogosultak arra, hogy ezt jelezzék, míg itt az ügyvédi kamarának az véleménye, hogy az ügyvéd valamiféle jogosulatlan re klámtevékenységet fejt
