Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - Rusznák Miklós (független) - a miniszterelnökhöz - "Miért kell hazánkban 150-200 ezer gyermeknek éheznie, és hogyan fér össze ez a szocialista öntudattal?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
171 Ezen felül egyéb közoktatási hozzájárulások léteznek, a gyermekek utáni állami hozzájárulás összege 13 700 forint/fő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) , és további kiegészítő hozzájárulás illeti meg az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai neveléséhez, iskolai oktatásához az önkormányzatot; azonban most már nem tudom tovább sorolni, mert lejárt az idő. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Bársony András, a Magyar Szocialista Párt képviselője jelezte, hogy ügyrendi javaslattal kíván élni. Kérem, hogy először a javaslatot tegye meg, és csak utána az indokolást, ahogy ez a Házszabály rendelkezése szerint szükséges. Megadom a szót Bársony András képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Úgy gondolom, hogy a választási kampány közeledtével indokolt az ügyrendi javaslatomat mérlegeln i. Nevezetesen: vizsgálja meg a Ház vezetése, ezért utalja a házbizottság elé azt a kérést, hogy a nem házszabályszerű interpellációkat a Ház vezetése utasítsa el, illetve adja vissza az interpelláló képviselőnek. Ma elhangzott egy ilyen interjú... - illet ve interpelláció, és a nyelvbotlás talán nem véletlen, hiszen inkább egy újságinterjú hasábjaira kívánkozott volna , nevezetesen Kökény Mihály úr irányában azon bizonyos 1982es tanácskozáson, kollokviumon elhangzott nyilatkozata ügyében. A Házszabály 90. §a ugyanis azt mondja, hogy az országgyűlési képviselő az alkotmányban meghatározottakhoz - beleértve a minisztert is természetesen - a feladatkörbe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet. Úgy gondolom, hogy egy 1982es köztisztviselői nyilatkozat, még ha az ma miniszteri pozícióban lévőtől is származik, függetlenül annak tárgyától és megfogalmazásától, nem a miniszter tárgykörébe tartozó feladat, hanem legfeljebb fölvethető az, hogy amennyiben azt a nyilatkozatot valaki a közjoggal ellentétes formának tartja, akkor más úton magyarázatot kérhet. Ha a miniszter felelőssége vethető föl - a miniszter személyes felelőssége, akár büntetőjogi, akár egyéb jogi felelőssége vethető föl , akkor, úgy gondolom, ez nem a miniszter hat áskörébe tartozó kérdés, hanem a minisztert kijelölő miniszterelnök hatáskörébe tartozó kérdés. (16.30) Éppen ezért úgy gondolom, hogy most, amikor a televíziós interjúhoz vagy egyéb interjúhoz hasonló interpellációk várhatóan megsűrűsödnek a választási ka mpány közeledtével, indokolt ebben az ügyben a házvezetésnek ezzel a kérdéssel foglalkoznia, és a beadott interpellációkat ennek megfelelően minősíteni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Képviselő úr figy elmét valószínűleg elkerülte, hogy ebben a kérdéskörben - hogy mi tartozik valakinek a feladatkörébe, illetőleg mi nem - már született egy alkotmányügyi bizottsági állásfoglalás. Ezen alkotmányügyi bizottsági állásfoglalás szerint a mindenkori címzett joga és felelőssége eldönteni, hogy az adott interpelláció, illetve kérdés a feladatkörébe tartozike. Mivel az interpellált írásban előre megkapja a kérdést, neki akkor lett volna joga visszautasítani, amikor megkapta, és ebben az esetben ezt a vitát - amit ö n felvetett - le lehetett volna folytatni a megfelelő fórumok, például az ügyrendi bizottság előtt. A miniszter úr azonban úgy ítélte meg - személy szerint azt gondolom, helyesen , hogy ez a kérdés a feladatkörébe tartozik, hiszen az volt a kérdés lényege , hogy a mostani feladatkörében egy régebbi eseményt kivizsgále vagy sem, ezért ő válaszolt; ezzel elfogadta, hogy a feladatkörébe tartozik. Utólagos vitának ebben a kérdésben nincs helye sem a plenáris ülésen, sem a bizottság előtt.
