Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 16 (346. szám) - Molnár Gyula (MSZP) - a pénzügyminiszterhez - "Hogyan halad a lakásfelújítási hitelprogram?" címmel - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MOLNÁR GYULA (MSZP):
1436 Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót. DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány 1996ban a 105. számú rendeletében döntött úgy, hogy egy speciálisnak nevezhető felújítási célt támogatni kell a központi költségvetésből, ez pedig az energiamegtakarítást eredményező lakásfelújítás. Ehhez bárki - vállalkozó, gazdasági társaság, önkormányzat, magánszemély - támogatott kölcsönt igényelhet e kísérleti jellegű programban részt vevő kereskedelmi bankok által meghirdetett feltételek szerin t. Ennek alapján mintegy 10001200 lakás felújítási munkálatainak elvégzéséhez több mint 320 millió forint került kihelyezésre. Tudom, ez a szám nem túl nagy, ha figyelembe vesszük, hogy az ország iparosító technológiával készült épületállományának még a k épviselő úr által említett számnál is nagyobb hányada, közel fele gyengén hőszigetelt. E konstrukció azonban csak tavaly ősszel indult, s újabb lendületét várjuk a fűtési szezon végétől, ugyanis az ilyen jellegű munkák csak ilyenkor végezhetők, s nem utols ósorban a március elején hatályba lépett társasházi törvény módosításától, mely megkönnyíti a döntéshozatalt. Lehetőség van a piaci kamatszint egyharmadán 7590 százalékig fedezni a beruházás költségeit. Azonban felhívom a tisztelt képviselő úr figyelmét a rra is, hogy más, kedvezményes, jóval régebben működő konstrukció is létezik, mely a felújításialapképzéshez kapcsolódik. A 106/1988. kormányrendelet alapján a lakásszövetkezeti és a társasházi lakóépületek közös tulajdonú részeinek felújításához, korszer űsítéséhez, a felújítási alap pénzeszközeit kezelő pénzintézettől felvett kölcsönök törlesztésének megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke a havi törlesztő részlet fele, de ez az esedékes kamat összegét nem haladhatja meg. Az egész fu tamidőre vetítve a kölcsönadós terhe mindössze néhány százalék kamat. Adataink szerint a társasházak, lakásszövetkezetek évről évre növekvő mértékben támaszkodnak erre a forrásra. Nem szabad megfeledkezni a takarékpénztáraknál tavaly már 300 ezer, s az idé n további, várhatóan jelentős számú szerződésben realizálódó megtakarítási és ezek alapján nyújtható hitelállományról, melyet elsősorban felújításra és korszerűsítésre kívánnak felhasználni a takarékoskodók. Legvégül szeretném megemlíteni az országos épüle t- és hőszigetelési programot, mely a központi Környezetvédelmi Alapból lakásonként 60 ezer forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a külső hőszigetelési munkákhoz. Mindezek alapján tehát számos lehetőség van, látható, hogy a kormány igyekszik ezek ről gondoskodni, és bízunk benne, hogy a lakosság ezeket fokozatosan igénybe is veszi. Kérem mindezek alapján a tisztelt képviselő urat, hogy a válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem interpelláló képviselő urat, hogy elfogadjae a miniszter úr válaszát. MOLNÁR GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen miniszter úr kimerítő válaszát, és elfogadva az elhangzottakat, annyi megjegyzést azért szeretnék tenni, hogy a probléma ezzel a viszon ylag csekély hitelkihelyezéssel nem fog tudni látványosan megoldódni. Én magam is sokat várok a társasházi törvény életbe lépésétől, és azt hiszem, igazán fontos az lenne, hogy mindezekről a lehetőségekről, amelyeket a miniszter úr válaszában említett és a zzal a konkrét német hitellel kapcsolatban a propaganda erősödne, fejlődne, hiszen ebben az esetben, ha lakószövetkezetek, vállalkozók vagy önkormányzatok valamilyen módon a háttérben meg tudnának
