Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 16 (346. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
1394 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Végezetül napirend előtti felszólalásra megadom a szót Dá vid Ibolya frakcióvezetőhelyettes asszonynak, MDF. (Közbeszólások: Halljuk!) DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! (Folyamatos zaj.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Csendet kérek, tisztelt Országgyűlés! DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Az Országgyűlés tevékenységének mérlegét nagyon egyszerű megvonni, ha a statisztikákat nézzük, bár kissé személytelen. Nyilván megvonják ennek a négyéves országgyűlési tevékenységnek a mérlegét azok az állampolgárok is, akik négy éven keresztül figyelték a z Országgyűlés tevékenységét. A problémánk ezzel csak az, hogy rendkívül megosztott a magyar társadalom a Magyar Országgyűlés tevékenységének és ezen belül a képviselők tevékenységének megítélésében. Hiszen lehet olyan hangokat hallani, hogy megfeszített m unkát végeznek a képviselők és az Országgyűlés, de ugyanakkor elég gyakran hallunk olyanokat is, hogy még arra sem képesek a képviselők, hogy bejöjjenek az Országgyűlésbe. (Zaj. - Közbeszólás: Főleg a Fidesz!) Ennek a megosztottságnak az oka megítélésem sz erint abban keresendő, hogy nincsen egy egységes mérce, amely alapján az országgyűlési képviselők érdemi munkáját mérni lehetne. Nyilván van egyfajta mérce, ami formai: a jelenlét a szavazásokon, a viselkedés, a hangnem, de hogy az ügy érdemében hogyan leh et a képviselők munkáját mérni, szerintem egyetlenegy módon: meg kell vizsgálnunk azt, hogy kormánypártiként és ellenzékiként hogyan végzi ezt a munkát. Hiszen az ellenzéknek nem azt kell elvégezni kicsiben, amit a kormánypártok végeznek. Megítélésem szeri nt, hogy erre választ tudjunk adni, fel kellene idéznünk azt, hogy mi is a Magyar Országgyűlésnek, általában az országgyűlésnek és ezen belül a képviselőknek a feladata. A legfontosabb feladat a törvényhozás, amelyben az alapvető jogokat meghatározó szabál yozási terület kerül az Országgyűlés elé, de nem ez a kizárólagos feladata. Hiszen a politikai véleményeknek és a vitáknak is teret kell adni, és a kormány és a végrehajtó hatalom ellenőrzését is az Országgyűlésen keresztül kell biztosítani. S mindehhez ny ilvánosságot kell adni. Tehát arányaiban eltérő, tisztelt képviselőtársaim, az a hangsúly, amellyel az Országgyűlés előtt álló feladatokban részt kell vállalni a kormánypártoknak, és részt kell vállalni az ellenzéki képviselőknek. Elismerem azt készséggel, hogy a törvényhozás a kormánypártok feladata és felelőssége, bár zárójelben megjegyzem: nagyon sajnálom, sokkal egészségesebb volt az előző ciklusban, amikor az ellenzék alakítólag tudott részt venni a törvényhozásban. (Zaj, felzúdulás a kormánypárti pads orokban.) De egy jó oldala is van ennek; a jó oldala pedig az, hogy az elmúlt négy évben meghozott törvényekért egyedül és kizárólag a kormánypártok viselik a felelősséget. Az összes többi fontos feladata, ami az Országgyűlésben a képviselőknek fontos fela data lenne, nem a hatalom erőssége; így például a politikai vitáknak teret adni. Tisztelt Képviselőtársaim! A politikai vitának nem teret adni az Országgyűlésben, amelyet önök négy éven keresztül próbáltak korlátozni (Zaj, közbeszólások a kormánypárti pads orokból: Na, ne! - Micsoda hülyeségekről beszél!), felveti annak a gondolatát, hogy többpárti parlamentben valóban melyek azok a működési szabályok... (Folyamatos zaj. - Az elnök megkopogtatja az asztalt.) Egy gondom van - hangsúlyozom még egyszer , önök ugyanígy viselkedtek az elmúlt négy évben, amikor az ellenzék intézményes jogainak megnyirbálásáról volt szó; könnyedén tettek le arról, hogy az ellenzék intézményes jogait gyakorolni tudja, mint ahogy most is igen nevetségesen viselkednek akkor, amikor vé gig kellene azt a feladatot gondolni, hogy milyen feladat hárult a négy évben az ellenzékre és milyen a kormánypártokra. (Zaj.) (11.40)
