Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 10 (344. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a népjóléti miniszterhez - "A vállalkozók egészségbiztosítási tartozásairól" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter:
1307 S ami rosszabb, azóta további hasonló panaszok érkeztek hozzám. Ezek lé nyege az, hogy a vállalkozásoknak kiküldött, tartozásokat megállapító levelek az esetek túlnyomó többségében nem felelnek meg a legelemibb követelményeknek, amelyeket a Ptk. vagy a számviteli törvény alapján el lehetne várni. Nem közli külön a tőketartozás t, és külön a késedelmi kamat összegét, s azt sem, hogy melyik évben, milyen időszakról keletkezett a tartozások összege. Az Egészségbiztosítási Pénztár több mint 1 millió 200 ezer folyószámlaegyenlegről szóló értesítőt küldött ki ügyfeleinek. Ezek 40 szá zaléka mutat fizetési hátralékot. A biztosító járulékosztályának főosztályvezetője azt tanácsolta, hogy aki nem ért egyet az értesítővel, keresse fel személyesen a megyei pénztárat, mert szavai szerint - idézem - sok esetben csak pontatlanság okozza a félr eértéseket. Nem is tehet mást a vállalkozó, mint hogy bevonul személyesen egyeztetni, de a hiányos közlés miatt magával kell vinnie évekre visszamenőleg egész irattárát. Mert azt sem tudják közölni, melyik időszak okoz gondot. Levélben az egyeztetést nem l ehet elvégezni. Nem, mert a levelekre és a levélben küldött pontos adatokra, a befizetések igazolására még csak nem is válaszolnak! A személyes ügyintézésnél viszont nem veszik figyelembe az államigazgatási törvényben ilyen esetre megszabott határidőket, a mikor megadják az időpontot. Azt már említettem - és ebben sem történt változás , hogy a megküldött határozatokra nem lehet észrevételt tenni. Nincs első, másodfok, hanem csak a bíróságnál lehet a határozatot megtámadni, ami külön költség és idő. A helyz et immár végképp tarthatatlan; nemcsak civilizálatlan, egyoldalúan kiszolgáltatja az adófizető polgárt a hatóságnak, nemcsak pénz- és időpocsékoló, hanem egészében azt sugallja nekem, hogy az egészségbiztosítási ügyvitel rendszere az összeomlás felé tart. Ha ez így van, ez kormányzati felelősség. Ezért kérdezem, mit tesz a minisztérium a helyzet rendezésére. Miniszter Úr, várom válaszát. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Mielőtt megadnám miniszter úrnak a szót, jelzem, ho gy az interpellációja írásos szövege és annak elmondott tartalma nem nagyon voltak köszönőviszonyban egymással. Én azért nem állítottam meg képviselő urat, mert nem tudom, hogy ez az eltérés miniszter úr egyetértésével történte, vagy pedig nem. Megadom a szót Kökény Mihály miniszter úrnak. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban az a helyzet, hogy számos megállapítása az írásban leadott interpellációban nem szerepel, ami viszont el lentétes a Házszabály 116. § (4) bekezdésével. Én azt tudom tenni, hogy az írásban rögzített tényekre fogok válaszolni, és azt kérem, hogy a tisztelt Ház ennek alapján ítélje meg a választ. Ezzel együtt, tisztelt Ház, nem vitatom, a képviselő úr által felv etett probléma valós oka, hogy ténylegesen magas a vállalkozói szféra járuléktartozása; annak ellenére, hogy mint befizetésösztönzőt, a késedelmi kamatot szigorúan számon kérik. Nyilvánvaló az is, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár tevékenységében is van számos hiányosság. De azt meg kell jegyeznem, hogy a privatizációs folyamattal párhuzamosan jelentős mértékben, exponenciálisan növekedtek az Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartási és elszámolási feladatai, és ezzel az informatikai fejlesztési lehetősé gek, az ellenőrzést javító kiadásoknak a növekedése nem tartott lépést. Egyébiránt pontosan ennek javítása érdekében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rövidesen világbanki hitelforráshoz is hozzá tud jutni. Az OEP a járulékfolyószámlaegyeztetést éve nte egy alkalommal küldi meg az érintettek számára, s ez egyben lehetőséget biztosít a személyes felszólamlásra. A személyes ügyintézés ebben az évi egy esetben valóban egy vállalkozói érdek, hiszen ez egy korrekciót lehetővé tevő eljárás, amelynek módját egyébként a hatályos jogszabályi rendelkezések nem határozzák meg. Nyilván
