Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor):
131 ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm. Szili Katalin államtitkár asszony kért szót. Tessék! DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Képviselő Úr! Feltételezem, hogy ez az opus a képviselő úrnak nemcsak esztétikai élményt nyújtott, hanem a bővebb elmélyedés területén azért világossá teszi. Feltehetően önt én ma nem fogom meggyőzni, hogy mi a különbség a koncepció és a program között, de nagyon szívesen folytatok erről még polémiát a képviselő úrral az ülé sen kívül. Felhívnám a figyelmét egyetlenegy dologra, egy bevezető mondatra: "Az országos területfejlesztési koncepció az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a hosszú távú átfogó fejlesztési célokat , a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, továbbá információkat biztosít az ágazati és kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára." Azt hiszem, igaz az a mondás, hogy mindenki másként nézi a csillagokat, de feltételezem, hogy a képviselő úr sem az omnipotens államot sírja vissza. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm. Megadom a szót Balsay István képviselő úrnak. (Bársony András: Már be volt nyomva a gombom!) BALSAY I STVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kétpercesben szólok én is, tisztelt Bársony képviselő úr (Bársony András: Bocsánat, elnézést kérek!) , mert 13 órakor befejeződik ez az ülés, és az elnök úr lefújja az ülést. A vitával kapcsolatosan két percb en ahhoz szeretnék hozzászólni, hogy mit értünk koncepción. Mindenki mást, ez volt a tanulság számomra. Eredetileg a vita előtt gondolkodásmódnak tartottam a koncepciót. Megnéztem: elfogadásmód, nézőpont - ez a másik értelmezése; meglátás, elgondolás, ötle t; a harmadik: fogamzás, fogadtatás; és a negyedik: valamely mű alapeszméje, a benne lévő nézőpontok összegzése - ezt írja a Magyar Értelmező Kéziszótár. Úgy gondolom, hogy a határozati javaslatban szerepel a lényege, és amit Kocsi képviselőtársam mondott, hogy a mindenkori kormány számára ad muníciót és a mindenkori parlament számára is. (13.00) Ezért számomra fontos, hogy a parlament ezen vitatkozik. Még fontosabb lenne, hogy a mindenkori kormány az itt, a parlament által meghatározottakat tartsa be, jutt assa érvényre. Az a kormány, amelyik 600 milliárd forintot fordít egy vízierőmű létesítésére, az nem tartja be ezt a koncepciót, még akkor sem, ha az én tisztelt képviselőtársam egy adott megye koncepciójánál ezt nem fogalmazta meg. A másik: ha a Diósgyőri Acélművekre fordított 42 milliárd forintnyi összeget, amit ez a parlament eltűrt, hogy egy tollvonással átadta egy másik vállalkozónak 1 dollárnyi összegért, akkor azokat a koncepciókat nem tartja be a mindenkori kormány. Ha most azon vitatkozunk, hogy ke lle egy budapesti rehabilitációnál egy bizonyos mű megvalósítása, mondjuk, 140 milliárd forintnyi összegért, akkor valószínű, hogy ennek az idő- és költséghatárain vitatkozunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) , azaz kevesebb jut a vidékfejlesztésre. Azt mondom tehát, tisztelt parlament, hogy itt ne csak az időhatárokról, hanem a felosztható összegről is (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismét jelzi a felszólalási idő leteltét.) legyen majd vita, és a mindenkori kor mánynak az arányok meghatározásánál a gondolkodásmódjában, e határozat végrehajtása e döntés alapján legyen (Az elnök ismét jelzi a felszólalási idő leteltét.) a szempontrendszerének a középpontjában. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsora iban.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) :