Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 10 (344. szám) - Mádi László (Fidesz) - a miniszterelnökhöz - "A kormány nem létező családpolitikája és a családi pótlék megvalósult értékvesztése" címmel - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
1297 Megadom a szót Mádi László képviselő úrnak. MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Meglepődve hallgattam és olvastam Horn Gyula miniszterelnök hétvégi nyilatkozatait, amelyekben olyan sz avak, olyan megjegyzések szerepeltek, mint szélsőségek, rágalmak, uszítás, botránykampány, fiatal jobbosok, ijesztgetők (Közbeszólások az MSZP soraiból: Úgy van! Ez sértő?) és a többi. Ezt még betudnám a választási kampány körüli felfokozott hangulatnak, b ár megmondom őszintén, nem igazán illik ez össze egy kulturált, higgadt és mérsékelt európai hangvétellel. (Derültség az MSZP soraiban.) Annál inkább meglepett a Vasárnapi Újságban elmondott néhány gondolata, amely már konkrétan, tényszerűen próbál a magya r gazdaság és a magyar társadalom állapotára vonatkozóan néhány megjegyzést tenni, és amelyek nem igazán felelnek meg a tényeknek. Itt a miniszterelnök úr arról beszélt, hogy a négy év alatt a családi pótlékot, a gyerektámogatási juttatásokat értéken tarto tták, ugyancsak a nyugdíjak is értékállónak bizonyultak. Öntől, miniszter úr, mint a tárca vezetőjétől kérdezem: mennyiben tudja alátámasztani miniszterelnökének állítását? Várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter úrnak. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a hét végén a miniszterelnök úr kénytelen volt rámutatni a F ideszMagyar Polgári Párt néhány irreális állítására; sajnos ezek itt a Házban is szóba kerültek, például amikor a gazdaságpolitikáról volt szó - és még jó néhány más állításra. Egyébiránt, ha végiglapozzuk az Országgyűlésben elhangzott napirend előtti hoz zászólásokról szóló jegyzőkönyveket, ilyen eseményeket és ilyen állításokat bőven találunk. De a két perc arra ad lehetőséget, hogy valóban a családi pótlék értékvesztésével kapcsolatosan reagáljak önnek. Azt kell mondjam mindenekelőtt, képviselő úr, való igaz és való tény, hogy 1900 (Sic!) és 1995 között (Szórványos derültség.) a családi pótlék és általában a gyermeknevelési támogatások egyáltalán nem vagy csak alig emelkedtek. És akkor, amikor 1995ben a gazdasági stabilizációs programhoz hozzákezdtünk és átállítottuk a családtámogatási rendszert egy rászorultsági elvű családpolitikára, akkor azt mondtuk, hogy amint a gazdaság teljesítménye erre lehetőséget ad, haladéktalanul hozzákezdünk az értékőrzéshez. Én nem olvastam ezt a nyilatkozatot, de biztos vag yok benne, hogy a miniszterelnök úr abban az összefüggésben beszélt az értékőrzésről, hogy amint a gazdaság teljesítménye erre lehetőséget adott, ezt megkezdtük, és igen, 1996ról 1997re nemhogy az értékőrzést sikerült biztosítani, de például a kétgyereke s családokban egyik évről a másikra 29 százalékkal, a három- és többgyerekes családoknál 42 százalékkal nőtt a családi pótlék összege. S ha megnézi képviselő úr az idei költségvetést, akkor is a tervezett inflációval arányos emelkedést tartalmaz ez a költs égvetési terv. Erre célzott miniszterelnök úr. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Én is köszönöm szépen. Viszontválaszra megadom a szót Mádi László képviselő úrnak. MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnö k asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Azt gondolom, ön is tisztában van elmondott véleményének aránytalanságaival. Nem egy évről kell itt beszélni, tisztelt miniszter úr, hanem négy évről, és ön is nagyon jól tudja, hogy a négy évről szóló statisztikák siralma sak e tekintetben! Például a gyerekek nevelését illetően a családi pótlék értéke egyharmadával csökkent a gyerektartás
