Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 10 (344. szám) - Az Európai Energia Charta Egyezmény, Döntések az Energia Charta Egyezmény tekintetében, az Energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzőkönyv, valamint Az Európai Energia Charta Konferencia Záróokmánya me... - ELNÖK (dr. Áder János): - HEGYI GYULA (MSZP):
1263 fokozottabb védelméhez. A beruházások előmozdítása és védelme érdekében az egyezmény biztonságos, kedvező és áttekinthető feltételrendszert b iztosít a külföldi befektetők számára. Az Európai Energia Charta Egyezmény elfogadása összhangban van a gazdaság- és az energiapolitikai céljainkkal, és nemzetgazdaságunk egészét szolgálja. Ezúton köszönöm a külügyi bizottság egyhangú támogatását, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, aki írásban elő re jelezte felszólalási szándékát. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Igyekszem nagyon rövid lenni. Kizárólag azért szeretnék hozzászólni, mert az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése is tárgyalta ezt a kérdést. Fél napon keresztül egy nagyon izgalmas vita volt, amelyben magam is hozzászóló voltam, és Bogár László képviselőtársammal együtt több módosító indítványt is adtunk be néhány hónappal ezelőtt Strasbourgban. Ennek a vitának a lényegét szeretném - valóban csak kéthárom percbe n - önökkel is megosztani. Azt gondolom, ahogy az államtitkár asszony mondta, hogy a Charta Egyezmény legfontosabb tartalma természetesen az, hogy az energiapiacot liberalizálja, és hozzáférhetővé teszi a volt Szovjetunió energiapiacát a szabad világ piacg azdaságai számára. Ugyanakkor, ahogy az elnök úr az elég hosszú címmegjelölésben közölte is, ezzel kapcsolatban az energiahatékonyságról és annak környezeti vonatkozásairól is szólnak ezek a megállapodások. Nagyon fontos hangsúlyozni azt, hogy a megújíthat ó energiaforrások és az energiahatékonyság kérdése valóban a jövő évszázad, valóban környezetünk és az emberiség túlélésének egyik alapvető kérdése. Az energiának ugyebár két fajtája van. Az egyik - ha szabad ezt a kifejezést használni - az egyszer használ atos, amely kibányászása, kinyerése után elégetésre kerül, felhasználása közben káros mellékanyagokat bocsát ki, pusztítja a környezetet, hozzájárul a légkör általános felmelegedéséhez, a klímaváltozáshoz, egészségkárosító és hosszabb távon az egész emberi ség túlélését veszélyezteti. Ezek az úgynevezett fosszilis energiák, amelyekkel szemben a környezetvédők - legalábbis a valódi környezetvédők - a világon mindenütt fellépnek. Másrészt vannak a megújítható, tiszta, környezetbarát energiaforrások, olyan term észeti erők, amelyek a Teremtő jóvoltából fogyhatatlanul állnak rendelkezésünkre: a szélenergia, a napenergia, a vízenergia. (11.10) Ezzel kapcsolatban tervezik NyugatEurópában egyre többen és komoly politikai körökben is egy olyan adóreform megvalósításá t, amely a munkajövedelem, a személyi jövedelemadó helyett hosszú távon a környezetre káros energiaforrások, elsősorban az ásványolajtermékek felhasználását adóztatja meg. Igen komoly adót kellene kivetni e koncepció szerint a környezetet károsító emisszi óra, a környezetre veszélyes melléktermékek kibocsátására, a szemét és a hulladék előállítására. Például olyan áfarendszer kellene, amelyben az újrafelhasználható anyagokból készült termékek forgalmi adója lényegesen kisebb, mint az egyszer felhasználható és káros melléktermékeket előállító termékeké. A filozófia csakis az lehet, tisztelt képviselőtársaim, hogy pénz végeredményben végtelen számban nyomtatható a bankjegynyomdákban, de a természeti értékek nem teremthetők újjá. A következő évtizedekben ezért az energiapolitika lesz a kultúra, a civilizáció túlélésének talán legfontosabb kérdése. Optimista emberként őszintén remélem, hogy a következő ciklusban a hazai környezetvédelemnek ez lesz a legfontosabb témája, a megújítható energiaforrások és az energia hatékonyság kérdése. Örülök, hogy elénk került ez a hosszú nevű határozat, és én magam abban a reményben fogom elfogadni, hogy egyre inkább környezetbarát energiapolitikát folytat egész Európa, és benne Magyarország is.
