Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 9 (343. szám) - Az ülésnap bezárása - ELNÖK (dr. Áder János):
1238 kértem, hogy panaszomat a házbizottság a következő ülésen tárgyalja meg, hozzon döntést, és levelemet az országgyűlési képviselők nek mint hivatalos okmányt küldjék meg. Kéréseim egyike sem teljesült. A Házszabály egyik legnagyobb hibájának tartom, hogy ha a képviselőt sérelem éri, nincs hova vagy kihez fordulnia. Kaptam egy levelet a Ház elnökétől, de az abban leírtakat nem tudom el fogadni. Idézek a levélből: "A házbizottság ülésein az a többségi vélemény alakult ki, hogy a választási kampányra tekintettel a tavaszi ülésszak március 16ig tartson." Ez így rendben is volna, ha volna jogi alapja. Abban, remélem, egyetértünk - mert jogs zabállyal senki az ellenkezőjét nem tudja bizonyítani , hogy ez csak javaslat lehet, mert erről csak az Országgyűlés dönthet, ugyanis ebben a kérdésben a házbizottságnak nincs, a kormánynak meg mégúgy nincs döntési kompetenciája. Egyébként is, december 1jétől még körülbelül 1516 ülésnapja volt és lesz a Háznak, tehát a tárgyalást le lehetett folytatni. Egy másik idézet a levélből: "Képviselő úr indítványának további tárgyalására azért nem tettem javaslatot az ülésszak programjában, mert tárgyalását a ház bizottság ülésein sem a képviselő úr frakciója, sem a kormány nem támogatta." Gondolom, ez a megállapítás a Házszabály nem ismeretéből adódik, mert először: a házbizottság javaslatára - gondolom, a frakcióm is támogatta ezt - a Ház napirendjére vette indít ványomat, mert december 1jén megkezdte tárgyalását. Ezt a tárgyalást csak elnapolni lehet, és mivel a frakciómnak ezt nem volt joga kérni, a tárgyalást a zárószavazásig le kellett volna folytatni. Másodszor: a kormánynak nincs joga, hogy tárgysorozatba, s őt, napirendre vett képviselői indítványt visszavonasson, elnapoltasson vagy levetessen a napirendről. Természetes, hogy mindez egy pártállami parlamentben megtörténhet, mert 1990 előtt valóban a Politikai Bizottság és a kormány határozta meg, hogy mikor l egyen az ülésszak, hány napos legyen, mennyi napirendi pont kerüljön tárgyalásra, és napirendi pontonként mennyi képviselő szólalhat fel. A mi Házszabályunk azonban csak olyan jogot ad a kormánynak, hogy az előterjesztő után felszólalhat, és a zárószavazás kor megmondhatja, hogy támogatjae az indítványt. Még olyan joga sincs, hogy például az ilyen indítványhoz benyújtott módosító javaslatok szavazásakor véleményt nyilvánítson, de lehetősége sincs a házbizottság ülésein, mert képviselője szavazati joggal nem rendelkezik. Ezért csak arra van joga, hogy a kormány által benyújtott indítványok napirendre tűzésére, sorrendjére tegyen javaslatot. Persze - ezt kérdésként teszem fel - lehet, hogy e házbizottság számára a kormány javaslata parancsérvénnyel bír? Az meg egyenesen elképesztő - még minősíteni sem tudom az eljárást , hogy a ház elnöke azért vegyen le napirendről képviselői indítványt, mert úgymond az előterjesztő és a kormány álláspontja között lényeges eltérés mutatkozik. (Az elnök a csengő megkocogtatásá val jelzi az időkeret leteltét.) Befejezem, elnök úr. Egyetlen képviselőt sem érdekel a kormány álláspontja, ezt tudomásul kellene venni, hiszen nem kötelező a konzultáció az indítvány előterjesztésekor, és még inkább nem, ha az illetékes bizottság tárgyso rozatba vette. Az előterjesztő feladata, hogy meggyőzze a többi képviselőt az indítvány szükségességéről, és arról, hogy az ország javát szolgálja, és a Ház majd dönt, akár a kormány ellenében is. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján kérem a h ázbizottságot, hogy panaszomat vizsgálja ki, és marasztalja el azokat, akik megakadályozták, hogy indítványom eljusson a zárószavazásig. Köszönöm a türelmét, elnök úr, és köszönöm, képviselőtársaim, hogy meghallgattak. Az ülésnap bezárása ELNÖK (dr. Áder János) :
