Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak

1998. február 3 (333. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. VÁRNAI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - SZŐDI IMRE (MSZP):

123 Budapestről lefelé való közlekedésben, a horvát tengerpart elérésében lehetőséget biztosítana, és

végül is több mint három régiót érint, mert érinti a középmagyarországit, a középdunántúlit, a

déldunántúli régiót. Tehát nem egyetlenegy régió érdeke. Ugyanígy szóba került már a haránt irányú közlekedés is, amely az ország infrastrukturális

fejlesztésének egyik fontos feladataként fogalmazódott meg. Ennek volt része - amit Szigethy képviselőtársam is említett - a déli autópálya, az M9es, amely szintén több régiót köt össze. Ha a

déldunántúli régiót nézem, négy megyét, Zala, Somogy, Baranya, Tolna megyét, és BácsKiskunba megy át, együtt a szekszárdi Dunahíddal olyan fejlesztési le

hetőség, amely az előbb elmondottakkal

párhuzamosan vagy azokat talán kiegészítve mindenképpen segít abban, hogy az ország déli

részében a közlekedés, a megközelíthetőség segítsen abban, hogy mind a kis- és középvállalkozások,

mind pedig a szolgáltatások e

lőnybe kerüljenek ezekben a térségekben. (12.20) Fontos ez azért is, mert ez az úthálózatterv - az M9es út és a szekszárdi Dunahíd esetében - már

teljesen komplett állapotban van, tehát mind a régészeti feltárások, mind pedig az engedélyezések

teljes egé

szében rendelkezésre állnak. Tehát a fejlesztési koncepció hűen tükrözi azt az elvárást,

amely a térség fejlesztését segítené elő az elkövetkezendő időszakban. Ugyanígy fontosnak tartom a vízi közlekedést - amiről Dögei képviselő úr is szólt már , de nemc

sak a Tiszán, hanem a Dunán is, amely a tömegtermékek és a mezőgazdasági áruk szállításában

az elkövetkezendő időszakban valószínűleg fontos szerepet kap. De a turizmus fejlesztésével is

szorosan összeköthető, ha a kishajóforgalomban próbálunk kicsit előre lépni. S ha már itt tartunk, akkor a vízgazdálkodás mindenképpen egy olyan fontos feladat, amit a

program is meghatároz, elsősorban a vízkárelhárítási létesítmények fejlesztése területén. A tavalyi lengyelországi és németországi árvizek bizonyították, ho

gy ebben nem szabad egyegy településnek önállóan gondolkodnia, hanem igenis térségben, térségi megvalósításban. A

településeket térségben kell védeni, ugyanúgy, ahogy a belvíz esetében is. Ebben nemcsak a

"vizig"eknek, hanem a vízi társulatoknak és minde

n olyan földtulajdonosnak jelentős szerepe van,

aki az elkövetkezendő időszakban a saját környezetét egy kicsit jobban szeretné védeni. Nagyon fontosnak tartom - a koncepció is foglalkozik vele , hogy az ország területén az

ivóvízhálózat ugyan 98 százalék

ban ki van alakítva, de azzal, hogy az utóbbi időben ez

szétaprózódott és általában a vizek elindulásánál vizsgáljuk a vizek szennyezettségét vagy éppen

tisztaságát, nagyon fontos, hogy ezt tovább vizsgáljuk, mert a vízben lévő mikronnyi

szennyeződések is

súlyos egészségkárosodást okozhatnak a lakosság körében. Ebben a tekintetben - ugyanúgy, mint az ivóvízbázisok védelme tekintetében - jelentős előrelépést hozhat az országos

területfejlesztési koncepció, amely kiemeli e fontos feladatokat a csatornázással, a szennyvízkezeléssel és elvezetéssel együtt. Befejezésképpen szeretnék szólni arról, hogy a koncepció foglalkozik az energiaellátás

területével. Azt hiszem, ez az infrastrukturális beruházás az egyik legfontosabb feladatunk, amiben

az elmaradott térsége

k felzárkóztatása terén előre tudunk lépni. Jó példák hangzottak el, én is csak

meg tudom erősíteni, hogy mind a Duna mentén, mind a Sió és a Sárvíz mentén a gázberuházások

régiósan valósulnak meg, több település összefogásával és komoly anyagi áldozatváll

alásával. Mint említettem, az energiakoncepció azzal is foglalkozik, hogy energiaellátásunkban a

biztonságra kell törekedni. Számomra ez a több lábon állást jelenti, ami azt jelenti - ha a villamos energiát nézem , hogy az atom, a szén- és a gázerőművek

energiatermelése ugyanolyan fontos,

úgyhogy egyiket se emeljük ki a másik kárára. Az energiaellátásban a koncepció feladatot határoz

meg a megyei területfejlesztési tanácsok részére, hogy dolgozzák ki a megyék hosszú távú

energiaellátási koncepcióját. E te

kintetben is úgy ítélem meg, hogy elsősorban minimumrégióban

vagy nagyobb térségben kell gondolkozni, tehát nem lehet, hogy egyegy megye önálló