Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 9 (343. szám) - "Az ország közbiztonságáról" szóló politikai vita - POZSGAI BALÁZS (MSZP):
1220 A rendőrség elmúlt időszaki tevékenységének eredményességéről a miniszteri expozéban már hallhattunk. Ami különösen zavaró, az az új típusú bűncselekmények - például zsarolás, szervezett bűnözés, leszámolások, robbantások, egyebek - alacsony eredményességű felderítésében rejlik. Az is igaz, hogy óvatosan bántunk az el múlt években a titkosszolgálati eszközök alkalmazásával és alkalmazhatóságával. Sokkal több egyéni jogot biztosítottunk az igazságszolgáltatásban e téren, és kevésbé vettük figyelembe a társadalmi elvárásokat. Az ország közbiztonsága az elmúlt tíz évben gy ökeres változásokon ment keresztül, különösen az 198991 közötti időszak volt sokkoló, amikor két év alatt megduplázódott a bűncselekmények száma. Ilyen mértékű változásra sem korábban, sem a későbbiekben nem volt példa. Az utóbbi évek folyamatait vizsgálv a elmondható, hogy az ismertté váló bűncselekmények növekedési ütemének dinamizmusa csökkent. Jelzi ezt az a folyamat is, hogy az elkövetők száma sem növekedett az elmúlt időszakban, már pár éve 130 ezer körül alakul. Sajnálatos azonban, hogy a klasszikusn ak tekinthető bűnelkövetési módszerek mellett minőségi változások is bekövetkeztek, kialakult és kiteljesedett a szervezett bűnözés, az érdekterületek felosztása és újrafelosztása. Fokozatosan tért nyert a kábítószerbűnözés, a korrupció, a védelmi zsarolá sok, a szinte már tömeges prostitúció, a lőfegyveres visszaélések, a gazdasági életre is negatív hatást gyakorló hamisítások, bankjegyhamisítás, üzemanyaghamisítás, paprikahamisítás és a legutolsó borhamisítás, ha ide sorolható. De ugyanebbe a körbe tarto zik a pénzmosások kérdésköre és a fekete munkaerő alkalmazása is. Abban, hogy a bűnözés ilyen formában jelenhetett meg a magyar társadalom életében, igen sok tényező játszott közre, hiszen ennek az elemeit már többen elmondtuk. Szomorú pé lda, hogy éppen az elmúlt időszak hiányos szabályozása - itt főleg az olajárkülönbségre gondolok, amely a tüzelőolaj és a gázolaj között van - eredményezte azt, hogy a mai szervezett bűnözői csoportok gazdasági alapjaikat ebben az időszakban tudták megtere mteni. A mély társadalmi átalakulással törvényszerűen együtt járó devianciák megerősödését nem sikerült megakadályozni. (18.40) Egy kisebb lakosságcsoportban a bűnözés jól jövedelmező és alacsony kockázatú vállalkozás maradt. A bűnözés kedvezőtlen jelenség ei a hétköznapokban az állampolgárok számára sokkal jobban észlelhetők, mint arra a statisztikai jelentések és az értékelések alapján következtetni lehetne. Sajnos a civil társadalmat ért hatások ellenére nem alakultak ki azok a polgári védekező mechanizmu sok, amelyek összességükben a társadalom oltalmát szolgálhatták volna. A bűnmegelőzés nem vált igazán társadalmi üggyé, és így érthető, hogy csökkent a lakosság biztonságérzete. Az eddig tett erőfeszítéseket nem kívánom megismételni. Ezek hatására sem sike rült azonban olyan eredményeket elérni, hogy háttérbe tudtuk volna szorítani a szervezett bűnözést, és a kedvezőtlen minőségi változásokat lényegesen csökkenteni tudtuk volna. Az eddigi programok megvalósítása csak részben vagy egyáltalán nem kezdődött meg , a létrehozott szervek működéséből hiányzott az összehangoltság, a megfelelő anyagi és személyi feltételrendszer. Természetesen vannak pozitív példák, a sok között csak a borkommandó tevékenységét emelném ki, amely jó együttműködést feltételezett. Ugyanak kor az eltelt időszak értékelésénél ellentmondásnak tűnhet, amikor megköszönöm a bűnüldöző hatóságoknak a közbiztonság javítása érdekében tett erőfeszítéseit, mert bár közöttük is vannak címlapra kerülő elemek, de ezek a törpe kisebbséget adják. A tisztess éges többség a meglévő feltételeik mellett állt helyt a követelmények teljesítésében. Tehát ismerjük a diagnózist, és erről ma sokat beszéltünk. Néhány szót a terápiáról, mint arról, hogy merre lehet ebből a helyzetből kitörni: a közbiztonság fenntartása, a bűnözés visszaszorítása, megelőzése össztársadalmi feladat. Ebben a folyamatban az államnak meghatározó szerepe van a komplex kriminálpolitikai stratégia kialakításában,
