Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 9 (343. szám) - "Az ország közbiztonságáról" szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
1191 határozott eszközökkel gyógyítható. A leendő új parlament költségvetésében a közbiztonsági tételeknek elsőbbséget kell élvezniük. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Kávássy Sán dor) : Köszönöm. 50 másodpercre Szabad képviselő úrnak adom meg a szót. DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Országgyűlés! Igen röviden arról, hogy szerintem nem élünk eléggé a társadalmi nyilvánosság visszatartó erejével. Indokoltnak tartom, hogy minden joge rős ítélet után jelenhessék meg országos és helyi lapokban rövid hír - a személyiségi jogok teljes tiszteletben tartásával , hogy Medve Mátyás erőszakosság miatt jogerősen másfél év börtönt kapott, Csirke Bertalan malaclopásért jogerősen 72 napot kapott, Dúvad Dénes erőszakosságért két év hat hónapot kapott. Rendkívül erős lenne a társadalmi visszatartó ereje. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Én is köszönöm. Megadom a szót Kőszeg Ferenc szabaddemokrata képviselőnek. KŐSZEG FERENC (SZDSZ) : Elnö k Úr! Tisztelt Ház! Azt szokták mondani, akit meglopnak, akit kiraboltak, azt nem érdekli, hány lopás, hány rablás történt Franciaországban, Svájcban vagy a Cseh Köztársaságban. Mégis, ahhoz, hogy képet alkothassunk közbiztonságunk helyzetéről, érdemes egy pillantást vetni az összehasonlító külföldi statisztikai adatokra. Magyarországon a százezer lakosra jutó bűncselekmények száma 1997ben 5056 volt, '96ban 4563. Ijesztő adat! Ennél már csak az ijesztőbb, hogy Svájcban a megfelelő szám 1996ban 5079, Ausz triában 6033, Németországban 8124, Angliában pedig - 1995ös adat - 9880. Ezzel szemben Törökországban a bűncselekmények száma százezer főre vetítve 1861, Oroszországban 1862, Ukrajnában pedig 1182. Mondják meg, kedves képviselőtársaim, ha választaniuk kel lene, hol szeretnének inkább élni: a veszedelmes Svájcban vagy a biztonságos Oroszországban? Hasonlókat lehetne mondani a fővárosokról, de sajnos nincs rá időm. Egy adatsorral szeretném még untatni önöket. (16.20) 1997ben Magyarorszá gon 423 embert kíséreltek meg megölni, 1996ban 410et. A százezer lakosra számított emberölési kísérletek száma Magyarországon 4, Németországban 5, Ukrajnában ezzel szemben 9, Oroszországban pedig 21, holott ebben a két országban nem szűnt meg a halálbünt etés. Oroszországban 1996ban 140 halálbüntetést hajtottak végre, Ukrajnában pedig - bár az adatokat titkolják - valószínűsíthető adatok szerint legalább 167et. Ténylegesen 281 ember halt meg a múlt évben gyilkosság, emberölés következtében, a közutakon e zzel szemben 1376an vesztették az életüket. Nem kellene inkább közlekedésbiztonsági vitanapot tartanunk? Azt szokták mondani: a rendőrség harcot, háborút folytat a bűnözés ellen. Csakhogy ahol háború folyik, ott hadszíntér is van, és a harcokat a modern h áborúkban leginkább a polgári lakosság szenvedi meg. Különösen így van ez a bűnözés elleni háborúban, hiszen a bűnözők nem hordanak egyenruhát. Magyarországon mindig is szokás volt a kiterjedt igazoltatás, az, hogy a rendőrök gyalogosokat, autósokat állíta nak meg az utcán. Arra is lehetőségük van, hogy ruhájukat átvizsgálják, megszámolják, mennyi pénz van náluk, felírják az adataikat és így tovább. Nem felel meg a valóságnak az, amit általában sokan állítanak, sokan hisznek, hogy ez Európában is így szokás, ez Európában is lehetséges. A németországi, angliai szabályozás egyértelműen azt mondja: igazoltatni akkor lehet, ha a rendőrnek valamilyen alapja, gyanúja van arra, hogy az illető valamilyen