Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 9 (343. szám) - "Az ország közbiztonságáról" szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
1181 Úgy vélem, ez a magatartás, ez a nyilatkozat joggal vívta ki Hack Péter képviselőtársunk kritikáját, amellyel egyébként nem egyetlen a politikai életben. Azóta számos kritika elhangzott ezzel kapcsolatban. Mit tesz ezekután a belügyminiszter? A belügyminiszter - ahelyett egyébként, hogy a határőrizet megszigorítására vonatkozó javaslatot egy héten belül előterjesztené - előáll egy részletes és - megmondom őszintén - igen megalapozott és részle tes igénnyel, amely igénysorozat egyébként rendkívüli módon hasonlít azokra az 1994es kormányhatározatban meghatározott teendőkre, amelyeket a közbiztonsági koncepció tárgyában hozott a kormány, s abban pontosan fel van sorolva, hogy mit kellene fejleszte ni. Most a miniszter úr, kissé megkésve, de letette az asztalra ezeket az igényeket, és 12 milliárdot megjelölt - 12 milliárdos igényt. Nos, nem vitás, itt nem akarok vitába keveredni, mert mondhatnék akkor 16 milliárdot, ha már Boross képviselő úr 15 mill iárdot mondott, nem akarván a miniszter úrral teljesen egybehangzó ötlettel előállni. Azt gondolom, 2030 milliárdon belül itt mindenki egyetértene, hogy a rendőrségnek erre szüksége van. A probléma csak az, hogy költségvetési év kellős közepén előállni eg y ilyen igénnyel, hogy mondjam, előre borítékolni lehetett a választ: ez nem reális igény. Valószínűleg 1994ben, '94 második felében, az első költségvetésnél kellett volna ezzel az igénnyel előállni, és amennyiben akkor is azt mondja a kormány, hogy nem, akkor miniszter úr megválaszthatta volna a megoldást; valószínűleg fel kellett volna állni a pozícióból. Mert valóban, ha ezeket a feltételeket nem biztosítja a kormány a rendőrség számára, akkor nem várhatja el a rendőrség kiváló működését. Persze sokan a zt mondják, hogy miniszter úr javaslata nem is azzal a szándékkal született, hogy azt elfogadják, hanem valahol visszadobta a labdát a miniszterelnök térfelére. Én magam úgy képzelem el, miután tudom, hogy miniszterelnök úr a teniszjáték szenvedélyes gyako rlója, és azt mondják, eközben a győzelem érdekében némi csalafintaságtól sem tartja távol magát időnként (Zaj, derültség az ellenzék oldalán.) , észrevette, hogy a háló közvetlen közelében, vele szemben ott áll a belügyminiszter, és a feje fölé emelvén az ütőt, a labdát a belügyminiszter arca felé vágta, aki ügyesen elhúzódott, és egy gyors mozdulattal mégiscsak visszacsapta. Lehet, hogy így volt, tisztelt képviselőtársaim, de erre engedtessék meg nekem, hogy megjegyezzem: kedves uraim, ne szórakozzanak, me rt a mi bőrünkre megy a játék! (Zaj, derültség az MSZP padsoraiban.) Azt gondolom, lehet politikai játszmát folytatni, lehet a labdát ideoda csapni, de felelős kormányzat a problémákat köteles megoldani. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Javaslatokat kell tenni!) Igen, elhangzott itt szocialista oldalról, hogy javaslatokat tegyünk. Javaslataink természetesen megvannak, részletesen elő tudjuk őket terjeszteni. A Magyar Demokrata Néppárt közbiztonsági koncepciójából csak a legfontosabb részeket szeretném önö knek kiemelni. Mindenekelőtt egy alapvető nézőpontbeli differencia: a mostani előterjesztésben azt olvassuk, hogy 2000re további bűncselekménynövekedést prognosztizál a kormány. A Néppárt álláspontja szerint igenis a közbiztonság javítható, és a bűncsele kmények száma csökkenthető. Tehát nem vagyunk hajlandóak elfogadni azt, hogy ez egy fátum, ez ellen nem lehet mit tenni. Az egy természetes dolog, hogy a közbiztonság évről évre romlik, és hogy a bűncselekmények száma évről évre nő. Ezt nem fogadjuk el! A rendőrség anyagi helyzetére vonatkozóan, amiről itt sok szó esett, tisztelt képviselőtársaim, mindig elhangzik: 1994re valóban már 2 milliárd lett a rendőrség adóssága. Most ezt meghaladó is a rendőrség adóssága. Kérem szépen, a rendőrség alapjában véve n em egy gazdálkodó szervezet. A rendőrség költségvetésből gazdálkodik. S ez azt jelenti, ha a rendőrség adósságokba keveredik, akkor kevés pénzt kapott feladatai ellátásához. Persze az is előfordulhat, hogy rendkívül rosszul gazdálkodik. Ezt nyilvánvalóan m eg kell vizsgálni, de ezt csak az után, miután kifizették az adósságot, és helyrehozták a költségvetést.
