Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 3 (342. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1114 Indítványozom a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló, T/5374. számú törvényjavaslat részletes vitára bocsátását . Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) (Jelzésre:) Ké rem Kovács Kálmán képviselő úr gépét bekapcsolni! Az Országgyűlés 253 igen szavazattal, 1 ellenszavazat mellett, tartózkodás nélkül a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta. Döntés önálló indítvány tá rgysorozatbavételéről ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság dr. Torgyán József képviselőtársunk, Független Kisgazdapárt, által benyújtott, a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló, T/5293. számú önálló indítványának tárg ysorozatbavételét elutasította. A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja kérte, hogy a tárgysorozatbavétel tárgyában az Országgyűlés határozzon. Megkérdezem az indítványtevő képviselőtársunkat, hogy kíváne felszólalni. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szó t Torgyán József képviselő úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan hiánypótló törvénytervezet fekszik a tisztelt Ház előtt, amelyet már rég be kellett volna nyújtani a mezőgazdasági kormá nyzatnak, és hogy nem nyújtotta be, az felbecsülhetetlen károkat okozott eddig is a magyar mezőgazdaságnak. Legyen szabad arra utalnom, hogy az ország négyötöde vidéki, és ez a négyötöde az országnak ezer szállal kötődik, kapcsolódik a mezőgazdasághoz. Egy ebekben a tisztelt Ház figyelmét felhívom arra a tényre is, hogy Magyarország mezőgazdasági ország, és még hosszú ideig az is marad. Ezért én úgy hiszem, mindenki számára szembeötlő kell hogy legyen, hogy van itt mindenfajta érdekvédelem Magyarországon, cs ak éppen mezőgazdasági nincsen, tehát az ország legnagyobb, legelhagyatottabb része: a mezőgazdaságban foglalkoztatottak és a mezőgazdaságból élők nem rendelkeznek érdekképviselettel. Ezért nyújtottam be a 39 paragrafusból álló törvényjavaslatot, amelynek a lényege az, hogy bizonyos kormányzati intézkedés által elrendelten, de alulról építkező módon egy olyan érdekképviseletet hozzunk létre, amelynek három fokozata van, nevezetesen: egyrészt az önkormányzati hatáskörrel rendelkező községi, városi érdekképvi seleti szervezet; továbbá a megyei érdekképviseleti szervezet; míg legfelső fokon pedig az országos érdekképviseleti szervezet áll. A mezőgazdasági érdekképviseleti szervek nemcsak érdekképviseleti és érdekvédelmi, hanem hatósági feladatokat is ellátnak, h iszen a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban számos hatósági feladat is felmerülhet. Hadd utaljak arra, hogy az általános indokolásból kitűnően a privatizációs és egyéb elhibázott politikai döntések sorozata éppen a mezőgazdasággal foglalkozók széles kör ét hozta kilátástalan szociális helyzetbe. A torz piaci viszonyok, a feketegazdaság miatt sokan még az élethivatásuk felhagyására is rákényszerültek. A mezőgazdaság, és ezzel egyidejűleg a vidék szociális, kulturális és egészségügyi helyzete katasztrofális sá vált, ezért a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint nem lehet késlekedni a mezőgazdasági érdekképviselet újraalakításával, hiszen már 1896ban a gazdakörök látták el ezt a feladatot. A Független Kisgazdapárt tagjai valamikor téglajegyek vásárlásáva l segítették a Gazdaszövetséget, majd emlékeztetem önöket Nagyatádi Szabó Istvánnak, a Független Kisgazdapárt alapítójának ezzel kapcsolatos törvényjavaslatára, amelyet elfogadott a Ház, és végül Kiss Sándorra, a kisgazda parasztvezérre, akinek az érdekkép viseleti törvénye hosszú ideig meghatározó volt Magyarországon. (17.00)
