Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak

1998. március 3 (342. szám) - Aszódi Ilona Katalin (független) - a népjóléti miniszterhez - "Milyen intézkedéseket tett vagy kíván tenni a miniszter úr arra vonatkozóan, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultak valóban meg is kapják a támogatást?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - ASZÓDI ILONA KATALIN (független): - ELNÖK (dr. Áder János): - KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár:

1103 ELNÖK (dr. Áder János)

: A tisztelt Országgyűlés elfogadjae a választ? Tisztelt Országgyűlés! Kérem, szavazzanak!

(Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 160 igen szavazattal, 55 nem

ellenében, 9 tartózkodás mellett elfogadta. Aszódi Ilona Katalin (független) - a népjóléti miniszterhez - "Milyen intézkedéseket te

tt vagy kíván tenni a miniszter úr

arra vonatkozóan, hogy a rendszeres gyermekvédelmi

támogatásra jogosultak valóban meg is kapják a támogatást?"

címmel ELNÖK (dr. Áder János)

: Tisztelt Országgyűlés! Aszódi Ilona Katalin, független képviselő

, interpellációt nyújtott be a

népjóléti miniszterhez: "Milyen intézkedéseket tett vagy kíván tenni a miniszter úr arra

vonatkozóan, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultak valóban meg is

kapják a támogatást?" címmel. Aszódi Ilona Katalin k

épviselő asszonyt illeti a szó. ASZÓDI ILONA KATALIN (független)

: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A

gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezik a gyermeknevelési támogatás jogosultságáról és a

gyermeknevelési

támogatás mértékéről. A jogosultak köre meglehetősen széles. Azokon a

településeken, ahol én vagyok képviselő, meglehetősen sok - 5080 százalékban - gyerek jogosult erre a támogatásra. Ez azt jelenti, hogy azzal együtt, hogy a kormány a gyermeknevelési tá

mogatás

70 százalékát biztosítja, a maradó 30 százalék is borzasztó kevésnek bizonyul, összegszerűségében

nagyon soknak bizonyul az a rész, amit az önkormányzatoknak kell kifizetni. Hadd mondjak erre egy példát önnek, államtitkár úr! Kecelen, amikor még a

rendszeres nevelési

segéllyel oldották meg azoknak a gyerekeknek a nevelési segítségét, akik erre rászorultak, 6 millió

forintot kellett költeni, és ez elégnek bizonyult. Most viszont, az új törvény alapján 16 millió forintra

van szükség; a 16 millió forin

t a 30 százalékos önerőt fedezi. Tehát borzasztó növekedésről van szó.

Azt kérdezem én, és azt kérdezik ezek az önkormányzatok is: miből gondolja a kormány, hogy

ezeket a megnövekedett terheket az önkormányzatok ki tudják fizetni; hogy miért van az megint, hogy olyan feladatot kapnak, aminek a finanszírozására ugyan valamennyi pénzt természetesen nyújt

a kormány, de ez a pénz gyakorlatilag nagyonnagyon kevés. Megvizsgáljae a kérdést a jövőben a minisztérium olyan értelemben, hogy azok az

önkormányzatok, a

hol ilyen mértékű kiadásnövekedés van - mint például Kecelen is, de más

településeken is , valami pótlólagos támogatást kapjanak a jövőben.

(Taps az ellenzéki pártok

padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János)

: Az interpellációra Keller László államtitkár úr vál

aszol. KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár

: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Lényeges, hogy az interpellációs

kérdését '97. december 2án nyújtotta be képviselő asszony. Kétségtelen, hogy akkor szükség volt

arra, h

ogy az interpellációjában felvetett kérdést érdemben tekintsük át, és gyorsan, érdemben