Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 3 (342. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
1034 Szeretnék visszatérni arra a fejtegetésre, amelyet képviselő úrtól hallottunk a különböző dokumentumok egymáshoz fűződő viszonyáról. Szeretném képvise lő urat tájékoztatni arról, hogy egy nemzetközi szerződés úgy készül el, hogy először a tárgyalódelegátusok összeülnek, és elkezdenek szöveget egyeztetni. Először többnyire nem értenek egyet a szövegben, majd a tárgyalások folynak, egyre több mindenben ért enek egyet, majd végül valamilyen szöveg kialakul. Minden tárgyalási napon aláírásukkal ellátják azt a jegyzőkönyvet, amely rögzíti a felektől elhangzott véleményeket. S amikor a tárgyalások befejeztével egy olyan szöveg áll elő, amellyel a tárgyalódelegát usok már egyetértenek, akkor ezt is ellátják kézjegyükkel, egyben arra kötelezik magukat, hogy ezt a kormányuk elé terjesztik jóváhagyásra. Itt tartunk most. Ameddig ez a kormányzat elé terjesztés, illetve a kormányzati jóváhagyás nem történik meg, addig j ogilag kötelező szövegről értelemszerűen nem beszélhetünk. Osztom képviselő úr azon aggályát, hogy ha a kormány nem is hagy jóvá egy ilyen szöveget, az valóban egy későbbi hágai döntést negatívan befolyásolhat. Ez valóban kétségtelenül így van, azonban még iscsak nagy jelentőségűnek tartom azt a körülményt, hogy a kormányzat e tekintetben nem kíván semmilyen olyan jogilag kötelező döntést meghozni, amelytől majd egy későbbi kormány és későbbi parlament nem tud eltérni. Igen nagy jelentőségűnek tartom azt, ho gy a kormány minden ilyen döntést csak akkor kíván meghozni, ha a megfelelő gazdaságossági és ökológiai hatástanulmányok elkészültek. És szeretném aláhúzni azt is, hogy ezeknek a hatástanulmányoknak nemcsak arra kell kiterjedniük, hogy Nagymarosnál vagy Pi lismarótnál épüljön gát; meggyőződésem, hogy a hatástanulmányoknak arra is ki kell térniük, hogy egyáltalában szükség vane gátra; ki kell térniük arra, hogy egyáltalában szükség vane alsó duzzasztásra, és ha igen, akkor a gát mellett elképzelhetőeke más típusú megoldások is. Nekem az a meggyőződésem, hogy a kormánynak - legyen az bármilyen színezetű - a döntést akkor lehetséges csak meghoznia, amikor az összes lehetséges rendelkezésre álló verzió közül látni fogja azt: 1. melyik a leggazdaságosabb - tehá t melyik kerül az adófizető állampolgároknak a legkevesebb pénzébe; 2. melyik az, amelyik leginkább szolgálja a környezet védelmét, a Szigetköz vízpótlását - és lehetne sorolni azokat a szempontokat, amelyeket mindannyian ismerünk. (9.00) Tekintettel arra, hogy a képviselő úr és a parlament, az ország közvéleménye tegnap hallhatta, hogy a kormánynak ezek a szándékai és nem mások, úgy ítélem meg, hogy képviselő úr napirend előtti felszólalása egy napot, csupán egy napot, de annyit elkésett. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Én is köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Kelemen András frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Demokrata Fórum részéről: "Önkormányzatok autonómiája a gazdálkodás tükrében" címmel. Megadom a szót dr. Kelemen Andrásnak. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az önkormányzatok a nép bevonását jelentik saját ügyeinek intézésébe. Ezért az MDF ala pvetően fontosnak tartja a rendszerváltozás kezdete óta az önigazgatást és a döntésmegosztáshoz az úgynevezett szubszidiaritásérvényesítést. Ezt is jelenti, amikor azt mondjuk, hogy "biztonságot a mindennapoknak". Ám mitől önkormányzat az önkormányzat, ha csak arról dönthet, hogy hogyan élje föl kicsinyke vagyonát, mielőtt a csőd beköszönt? Sötéten látok - állítja a távozó kormány , hiszen alig néhány esetben következett be csődeljárás az önkormányzatok ellen. Igen. De mi az, ha már nem maga a csőd, hogy az önkormányzatok több mint egynegyede az úgynevezett önhibán kívüli okból bekövetkező
