Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - PÁVA ZOLTÁN (MSZP):
104 bányaüzemnek, de hátrányosan érinti azokat a kiskereskedőket, akiknél potenciális vásárlókként jelentek meg az itt dolgozók. Ugyanakkor kihatással lehet a bányabezárás a környező kistelepülések közlekedési ellátására, hisz a bányászjáratok megszüntetésével teljesen gazdaságtalanná válik néhány Volánjárat, és az esetleges megszüntetésük további gondot jelent az amúgy is ellehetetlenült falusi lakosságnak. Jelentősen fejlődött a telefonhálózat, megindult térségünkben a gázprogram, így egyre t öbb településen álltak át a gázfűtésre. Ugyanakkor óriási gondot okoz, hogy ezekben az aprófalvas térségekben milyen nagy gond a szennyvízelvezetés. Az európai uniós csatlakozásunk egyik feltétele a szennyvízelvezetés megoldása, ugyanakkor a magyar rendelk ezések nem teszik lehetővé, hogy a 2000 fő alatti települések állami támogatásban részesüljenek ilyen irányú beruházásaik megvalósításában. Javaslom és módosító indítványom is erre irányul, hogy ahol nem valósíthatók meg az e célra létrehozott önkormányzat i társulások valamilyen formája, ott mentesüljenek ez alól a kistelepülések, különösen abban az esetben, ha gyökérzónás szennyvíztisztító berendezések megépítését tervezik. Választókörzetemben 36 olyan település van, ahol a lakosság létszáma nem éri el az ezer főt. (10.40) Ezek döntő többsége állami támogatás nélkül belátható időn belül képtelen saját erőből megoldani ezt a problémát. Legtöbb helyen kiengedik a patakokba, a földre, károsítva a környezetüket, nem egy esetben saját ivóvízbázisukat. Örö mmel olvastam a koncepcióban, hogy a kormány kiemelt fontosságú feladatnak tekinti Pécs, Komló térségének kinyitását egy gyorsforgalmi úttal északnyugat felé, az érc- és szénbányászat megszűnésével létrejött ipari válsághelyzet mielőbbi megoldása érdekében . A koncepció szerint a PécsKomló M7es út megvalósítása már középtávon is indokolt. Véleményem és Baranya megyei képviselőtársaim véleménye szerint minél előbb szükséges lenne elkezdeni - ahogy mi nevezzük: a DUTAP - a dunántúli autópálya megépítését. Hi szen nemcsak Pécs és Komló, hanem Kaposvár és Dombóvár jobb és gyorsabb megközelítését jelenthetné, ezáltal az ország déli régiója is rövidebb idő alatt elérhető lenne a fővárosból. Hadd mondjak el egy érdekes példát. Komlón valamikor a bányászok egy meleg vizes forrásból kapták a melegvizet, ahol fürödni tudtak. Ez a víz kiválóan alkalmas ásványvíznek magas fluortartalma alapján. Izraeli befektetők érkeztek többször a városba, többször tárgyaltunk, mintegy 30 millió üveg palackozására lenne elegendő ez a ví zmennyiség. Sajnos az ötödik tárgyalás után azzal mentek el, hogy: Páva úr, ha egyszer megvalósul az, hogy előbb jutunk le Budapestről Komlóra, mint Izraelből Budapestre, akkor vissza fogunk térni. Sokat jelent az, hogy könnyebben elérhető legyen a főváros ból ez a térség. Ugyanakkor foglalkozni kellene a pécspogányi repülőtér polgári repülőtérré fejlesztésével, hiszen ez is egy kitörési pontja lehet a térségnek. Mindezek megoldásával megszűnne a térség viszonylagos elszigeteltsége, további fejlődést adhatn a a mohácsi vállalkozói területnek, a mohácsi Dunaút esetleges megépítésének, a pécsi ipari park, majd a létrehozandó komlói és sásdi ipari park és a Hegyhát fejlődéséhez. Meggyőződésem, hogy a gyorsforgalmi út megépítésével könnyebben megvalósíthatók az ipari szerkezetváltással összefüggő elképzelések, amelyeket a koncepció a térségben folyó ipari tevékenységekhez kapcsolódóan határoz meg. Így Komlón könnyebben valósíthatók meg az autóiparhoz kapcsolódó különböző mélységű kooperációk, beszállítói hálózat fejlesztése a járműipari alkatrészgyártásban és összeszerelésben, valamint a környezetvédelmi iparág kialakításában, technológiai fejlesztésükben, korszerű tisztító- és leválasztóberendezések gyártásában, amellyel a koncepció foglalkozik. Az egész környék en hagyományokra épülő cipő, bőr- és ruhaipar, valamint a festékipar gyorsan megtalálná a gyakran még munkanélküli szakembergárdát.
