Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 2 (341. szám) - A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - HIDASI REZSŐ (MSZP):
1013 kockázati tőkealap által e törvényben meghatározott módon és alak szerűséggel, sorozatban kibocsátott, vagyoni jogokat megtestesítő, átruházható értékpapír". A törvényjavaslatban szereplő meghatározás rendkívül pontatlan. Ha ez a fogalom nem változna, az a lehetőség is előállna, hogy a fogalom alapján bárki kibocsáthatna tőkealapjegyet, mert a fogalom nem határozza meg a tőkealapjegy kibocsátóját, csak azt, hogy az alap nevében, javára és terhére kell a kibocsátásnak megtörténnie. A módosítás pontosan meghatározza a tőkealapjegy kellékeit, kitérve a kibocsátóra, valamint a kibocsátás módjára és az értékpapír jellegére. A 2. § b) pontja - a kockázati tőkealapban kockázati tőkealapjegy forgalomba hozatalával létrehozott jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg helyett : "a kockázati tőkealap kockázati tőkealapkezelő álta l létrehozott jogi személy, amely vagyonát kockázati tőkealapjegy nyilvános, vagy zártkörű forgalomba hozatalával szerzi". A javaslat hiányos, mert nem mondja meg, hogy ki a létrehozó, és azt sem, hogy mi is az a vagyontömeg. Ez utóbbi szó egyébiránt a jog elméletben használatos jogszabályban nem szerepel; a módosító javaslatom pontosan megmondja, hogy melyek a kockázati tőkealap fogalmi ismérvei: tőkealapkezelő hozza létre, jogi személyiséggel rendelkezik, vagyonát tőkealapjegy forgalomba hozatalával szerz i. A törvényjavaslat 4. § (3) bekezdését elhagyni javaslom: az elhagyni javasolt bekezdés ellentétben áll az (1) bekezdéssel, és felesleges kiskaput nyit a tőketársaság, illetőleg az alapkezelő vezetői számára. A (3) bekezdés megmaradása esetén lehetővé vá lik bizonyos bennfentes összejátszás lehetősége is, így várhatóan nem az a jogalkotói szándék fog megvalósulni, hogy a vezetők anyagilag érdekeltté váljanak a társaság, illetve az alap által befektetett gazdasági társaságban, hanem az, hogy bennfentes info rmációk révén jogtalan haszonra tehetnek szert jogalkotói segédlettel, tehát ellenőrizhetetlenné válik. Ezért célszerűnek tartom ezt a paragrafust elhagyni, és egy szigorító jellegű módosítást betenni. A törvényjavaslat 6. § (5) bekezdését az alábbiak szer int javaslom módosítani: "a tőkejegy kizárólag névre szóló, legalább 1 millió forint névértékű értékpapírként hozható forgalomba". A korábbi tervezetekben szerepelt ez a limit, annak érdekében, hogy a hozzá nem értő kisbefektetők törvényileg legyenek távol tartva ettől a valóban kockázatos piactól. A nemzetközi összehasonlítások is azt mutatják, hogy tőkejegyeket általában intézményi vagy komolyabb befektetők vásárolnak. A tőkepiac biztonságának érdekében az 1 millió forintos határt különösen indokolt vissz aállítani. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom. A részletes vita második szakaszát nyitom meg, az ajánlá s 925., valamint 5455. pontjainak megfelelően. Megadom a szót Hidasi Rezső képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. HIDASI REZSŐ (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 7. § (2) bekezdését a következőképpen javaslom módosítani. A 2. § kimondja, hogy a tőketársaságok átalakulására tevékenységük engedélyezésének szabályait kell alkalmazni. Ehelyett azt javaslom: "a gazdasági társaság tőketársasággá történő átalakulására, illetőleg azonos gazdasági társasági forma esetén az átalakítása során a tevékenység engedélyezésének szabályait kell alkalmazni". A jelenlegi szabály nem fejezi ki a jogalkotói akaratot, és értelmezhetetlen is, mert a Gt. szabályai szerint átalakulás csak eltérő társasági forma esetén lehetséges. Ha teh át részvénytársaság kíván tőketársasággá válni, akkor az nem átalakulás, hanem átalakítás, mert tudniillik a társasági forma, a részvénytársaság nem változik. Ugyanakkor a módosítás lehetőséget ad arra, hogy a törvényjavaslatnak megfelelő tőketársaság más társasági formából és
