Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - FEDOR VILMOS (MSZP), a napirendi pont előadója:
999 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Fedor Vilmos és dr. Hankó Faragó Miklós képviselő urak önálló indítványát T/4364. számon kapták kézhez az Országgyűlés tagjai. Megadom a szót Fedor Vi lmos képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának. FEDOR VILMOS (MSZP), a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt héten fejeződött be a civil szervezetek világtalálkozója, melynek első ízben a dott otthont hazánk. Itt tartotta közgyűlését ennek keretében a Civicus. Jövő héten pedig, éppen itt, az Országgyűlésben kezdődik meg a közhasznú szervezetekről szóló törvénytervezet általános vitája. Ma olyan törvénytervezetet terjesztünk Hankó Faragó Mik lós szabaddemokrata képviselőtársammal a tisztelt Ház elé, amely e szektor számára a működéséhez talán legfontosabb ingatlanhasználat kérdését szabályozza. Tisztelt Képviselőtársaim! Hétéves mulasztást pótol a törvényhozás, amikor a törvényalkotás szándéká val napirendjére tűzi a társadalmi szervezetek ingatlanhasználatának jogi rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Az ingatlanhasználat rendezéséről, mégpedig végleges rendezéséről beszélünk, hiszen az e tárgykörben hét esztendővel korábban született törvény átmeneti szabályokat fogalmazott meg, ugyanis az 1990. évi LXX. törvény, az akkori kormány és parlament szándékai szerint még az 1990. évre a végleges szabályozás igényét is meghatározta. Sem akkor, sem az azt követő években a törvény nem született meg. Fo ntosnak tartom, hogy az 1990ben alkotott törvény legfontosabb vonásait felidézzem most, a törvényjavaslat általános vitájának megkezdésekor. Azt hiszem, egyetértünk abban, hogy az alaptörvény jellegét tekintve az úgynevezett rendszerváltó törvények közé s orolható. Rendszerváltó jellegét adja, hogy megszüntette az európai joggyakorlattól teljesen eltérő és egyfajta sajátos szocialista tulajdonjogként értelmezhető kezelői jogot, s tette ezt azzal a szándékkal - és ez a rendszerváltó jellegre utaló másik voná sa , hogy új alapokra helyezi az ingatlanvagyon hasznosítását. Ez a szándék azonban nem valósult meg. Volt ugyanakkor a törvénynek egy nagyon fontos megállapítása, hogy tudniillik a törvény a kezelői jogot vagyon értékű jogként ismerte el, hiszen helyette egy másik típusú vagyoni jogot, az ingyenes használati jogot biztosította a társadalmi szervezetek számára. Ez nem bizonyít mást, mint azt, hogy az első szabadon választott Országgyűlés nem elvenni akarta az ingatlanokat a társadalmi szervezetektől, hanem szabályozni azok használatát oly módon, hogy figyelembe veszi a rendszerváltozást követően kialakult és a társadalmi szervezetek működését is érintő változásokat. Mint mondtam, a végleges rendezés hét éve várat magára. Ennek következményeként a társadalmi szervezetek teljes bizonytalanságban működtek és működnek jelenleg is. Ugyanakkor az a nagy értékű vagyon, amit az ingatlanok jelentettek, folyamatosan pusztult, hiszen az államnak nem volt pénze, a használó társadalmi szervezeteknek pedig sem pénzük nem volt, sem érdekük nem fűződött az ingatlanok felújításához. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezt figyelembe kellett venni akkor, amikor két esztendővel ezelőtt elkezdtük az önök előtt fekvő törvényjavaslat előkészítését. A szakmai tervezetet a pártok tizenhat alkalommal vitatták meg, a törvényjavaslatot folyamatosan egyeztettük az érintett minisztériumok szakértőivel és több társadalmi szervezet képviselőjével is. A javaslat részletesen és teljeskörűen szabályozza az ingat lanhasználatot, megszünteti az ingyenes használati jogot, s helyébe az alaptevékenységhez szükséges mértékig tulajdonjogot biztosít. Ezzel lehetővé teszi azt, hogy a társadalmi szervezetek a működésükhöz szükséges és az infrastruktúra fontos részét képező ingatlanhoz jussanak. Ugyanakkor bérleti jogot biztosít a
