Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:
967 Az ülés megnyitása Az Országgyűlés őszi ülésszakának 10. ülésnapja 1997. szeptember 29én, hétfőn (14.59 óra - Elnök: dr. Gál Zoltán Jegyzők: Boros László és dr. Kiss Róbert) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megkér em képviselőtársaimat, foglalják el helyüket. Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm jelen lévő képviselőtársaimat és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 10. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Boros László és Kiss Róbert jegyző társaim lesznek segítségemre. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy az FKGP képviselőcsoportja nem járult hozzá a tervezett képviselői ülésrendhez, így további egyeztetések szükségesek, ezért a végleg es ülésrend várhatóan csak jövő heti ülésünkre alakul ki. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Horn Gyula miniszterelnök úr, megadom a szó t. HORN GYULA miniszterelnök : Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! A múlt hétfői napirend előttin, amikor szóba került a hágai bíróság döntése, abban állapodtunk meg - én legalábbis úgy értettem , hogy ma, 29én térünk vissza a kérdésre, his zen azóta megszületett a bíróság ítélete. Nos, az ítélettel kapcsolatban - hogy mire építette a nemzetközi testület a maga döntését - a következőt szeretném elmondani. 1990. április 7én Brüsszelben a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság megállapodá st kötött a bősnagymarosi tervvel kapcsolatos vitának a Hágai Nemzetközi Bíróság elé történő terjesztéséről. Ennek a kormányközi megállapodásnak a lényege a következő. Először: volte joga a Magyar Köztársaságnak 1989ben felfüggeszteni, majd azt követően felhagyni a nagymarosi tervvel, valamint a bősi terv azon munkálataival, amelyekért a Magyar Köztársaság volt felelős? Másodszor: volte joga a Csehszlovák Köztársaságnak arra, hogy 1991 novemberében megkezdje az ideiglenes megoldás megvalósítását, vagyis - mint ismeretes - a "C" variáns megvalósítását? Harmadszor: a bíróság állapítsa meg az ítéletében azt, hogy milyen jogok, kötelezettségek hárulnak a két félre. Negyedszer: a felek, tehát a magyar és a szlovák fél vállalta a megállapodásban, hogy a bírósá g ítéletét véglegesnek, magukra nézve kötelezőnek ismerik el, s azt teljes egészében és jóhiszeműen kötelesek végrehajtani továbbá azt is vállalta a két fél, hogy amint megkapják a bíróság ítéletét, azonnal tárgyalásokat kezdenek annak végrehajtása módozat airól. Végül ide, a kormányközi megállapodás lényegéhez tartozik, hogy amennyiben a két fél hat hónapon belül nem tud megállapodásra jutni, bármelyik fél kérheti a bíróságot: kiegészítő ítéletben határozza meg az ítélet végrehajtásának módozatait.
