Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - FODOR SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság előadója:
939 alkalmassá kell tenni a hegyközségi szervezeteket arra, hogy a jövőben a szőlészeti, borászati szakigazgatási felada tok jelentős részét ezek a termelői önkormányzatok lássák el. Ki kell küszöbölni a hegyközségi tagok hasonló célú köztestületekben, illetve érdekszervezetekben való egyidejű, kötelező tagságának kényszerét. Ez utóbbi érdekében a törvényjavaslat előírja, ho gy csak a szőlő- és bortermeléssel foglalkozó gazdálkodók esetében nem kötelező a gazdasági kamarai tagság. Ha más tevékenységük is van, azzal természetesen a kamarai törvény hatálya alá esnek. Az agrárpiaci rendtartás intézményrendszerével kapcsolatos vál tozás lenne, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, amely a terméktanácsokhoz hasonlóan vertikális szerveződésű, terméktanácsi szerepet kapna. Az előterjesztő célja nem az volt, hogy érdekeket sértsen, hanem az, hogy a termelőket sújtó többletterheket, amely ekkel szemben nem jár többletszolgáltatás, valamilyen módon kiküszöbölje, illetve hogy ezt a többletterhet a termelők válláról levegye. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatokat szíveskedjen elfogadni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most először a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó bizottsági vélemények hangzanak el. Elsőnek megadom a szót Fodor Sándor képviselő úrnak, a mezőgaz dasági bizottság előadójának. FODOR SÁNDOR , a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló T/4760. számon beterjesztett törvényjavaslatot a mezőgazdasá gi bizottság szeptember 10én tárgyalta. Az új bortörvény szükségességével a bizottság minden tagja egyetértett, hiszen a jelenlegi szabályozás alapja egy 30 éves törvényerejű rendelet és egy 20 éves MÉMrendelet, amely az évek során többször módosítva let t. 1990 óta a szőlőtermesztésben, borgazdálkodásban, gazdasági környezetünkben olyan változások mentek végbe, amelyeket már módosításokkal nem lehet követni. Mint ahogy a miniszter úr is utalt rá, a hatályos szabályozásról el kell mondani, hogy hiányossága i ellenére nagyobb részben jelenleg is EUkonform joganyag, de nyújt elegendő támaszt az eredetvédelemnek, az ellenőrzésnek, a szankciórendszere sem hatásos. A beterjesztésre került törvényjavaslat készítésében az előterjesztő minisztérium apparátusa kezde ttől fogva - és ez közel egy évet jelent - bevonta a szőlő, a borszakma képviselőit, lehetőséget adott észrevételeik, javaslataik törvénybe fogalmazására. A bizottsági ülésen az előterjesztő és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának képviselője is jelezte, hog y a benyújtott törvényjavaslatot nem tekinti véglegesnek. A nemzeti tanács ezzel megbízott szakértőcsoportja módosító indítványait a bizottsági ülést követően szeptember 12én a nemzeti tanács ülésén véglegesítette. Előzetesen is jelezték, hogy mintegy 50, elsősorban pontosító javaslat várható. A bizottságban vita volt arról, hogy mi a helyesebb megoldás: a törvényjavaslat kormány általi visszavonása, a javaslatok beépítése és ez alapján egy ismételt előterjesztés vagy a jelenlegi jobbítása képviselői, bizo ttsági módosító indítvánnyal. A nagy többség ez utóbbi mellett voksolt, mert ezzel biztosítható leggyorsabban a törvényjavaslat véglegesítése és elfogadása, hatálybalépése. Egyezség született arról is, hogy lehetőség szerint a nemzeti tanács módosító javas latait a parlamenti pártok képviselőiből alakított munkacsoport tagjai együtt nyújtják be, illetve képviselői javaslatokat véleményeztetik a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakértői csoportjával. Ez is elősegítheti a gyorsabb parlamenti elfogadást.
