Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ):
928 A másik dolog, hogy mindez együtt járt egy rendszerváltással, amelynek határozott politikai célja volt, hogy a hagyományozott nagyü zemi szocialista rendszert átcserélje valami másra. A törvényhozásra azonban, amelyik ezt az átcserélést megcélozta, mezőgazdaságra egyáltalán nem figyelő, minden agrárszemponttal ellenkező eszköztárt választott. Ennek következtében nemcsak azt tette lehet etlenné, hogy a nagyüzemek viszonylag stabilan tovább működjenek, mondjuk, ha a tagságuk úgy döntött, hanem azt is lehetetlenné tette, hogy például egy amerikaias farmfejlődés kialakuljon Magyarországon. Azzal, hogy a földtulajdon kérdését minden agronómia i szemponttól, minden mezőgazdasági ingatlan tulajdoni kérdésétől teljesen elválasztotta - és azzal, hogy a kisgazdák nyomására feladta azt az eredeti rendszerváltó elvet, hogy elsősorban falusiak és elsősorban mezőgazdasággal foglalkozók jussanak földhöz , s helyette a városiakat és a nyugdíjasokat tette fő tulajdonossá - igen, a Kisgazdapárt nyomására! , ezzel lehetetlenné tette, hogy a magyar birtokrendszer belátható időn belül stabil legyen. Ez egy másik kérdés miatt is nagyon fontos: Glattfelder Béla határozottan mondta, hogy a közös piaci készülődésünk egyik fontos kérdése az, hogy a saját támogatási technikáinkat, a mezőgazdasági termelők biztonságát szolgáló technikáinkat úgy alakítsuk, hogy azok illeszkedni tudjanak az ott szokásos rendbe, ilyen é rtelemben például kompenzációs forrásokhoz, jövedelem jellegű támogatásokhoz hozzá tudjunk jutni onnan is. Ennek azonban az a logikai alapja, hogy történettel rendelkező birtokok vannak, világos, egyértelmű tulajdonossal, és meg lehet tudni, hogy ha a poli tika változik, ha a gazdaságpolitikai védettség csökken, akkor kik kerülnek veszélybe, kiknek van szükségük kompenzációs támogatásra. Ennek a logikája éppen az, hogy: mit fektettél be korábban, hogy gazdálkodtál korábban, ehhez képest az új viszonyok milye n változások elviselésére késztetnek, s akkor megalkuszunk, hogy milyen kárpótlást kapsz a viszonyok változása miatt. De ha nincs a birtoknak története, ha nincs világos tulajdonosa, illetve az állandóan mozog, akkor ki az ördöggel lehet ezeket az alkukat lefolytatni? Egyszerűen éppen a legfontosabb közös piaci agrártámogatási technikának nincs lehetősége Magyarországon! S még egyet látnunk kell: mondtam, hogy a földtulajdont szabályozó törvények fütyültek az agráriusi szempontokra. Nemcsak arra a szociális szempontra, hogy falusiak és mezőgazdaságiak jussanak elsősorban földtulajdonhoz, hanem arra az egyszerű szakmai szempontra is, hogy összefüggőek legyenek lehetőleg a tulajdonok; arra, hogy az öntözőtelepek, istállók, tanyák és a földek összekapcsolt egys éget alkothassanak. Tehát mind a két szempontból mezőgazdaságellenesek voltak a törvények, s ez a mezőgazdaságellenes szemlélet továbbment még a '93ban beterjesztett törvényre is - tehát legyünk pontosak! A '93ban beterjesztett földtörvényben még nem, az követett egy korai ultraliberális logikát - éppen a '9091es kormánypárti álláspontokat , de egy ötletbetörés '94 februárjára kikészítette ezt a törvényjavaslatot, és kifejezetten megtiltotta, hogy a föld felén gazdálkodó társaságok és szövetkezetek s tabilizálhassák a birtokaikat. Ezzel nemcsak az a helyzet állt elő, hogy nemcsak nagy rázás - hogy kirántották a terítőt az agrárfelépítmény alól, mondván, hogy: na, akkor mit csináltok, miután az ki van rántva - tette zavarossá a birtokviszonyokat, mert e z talán a forradalmi változás és a rendszerváltozás természetes következménye, hanem jogilag megtiltották, hogy az újjárendeződő viszonyok stabilizálódni tudjanak. (12.50) És nagyon fontos látnunk, hogy nemcsak a szövetkezetek vagy a szö vetkezeti modellt követő társaságok stabilizálódását tiltotta meg ez a törvény, hanem az amerikaias farmfejlődést választó fejlődést is megtiltotta ez a törvény; egyáltalán a földdel rendelkező ingatlan tulajdoni egységét tiltja meg ez a földtörvény. Kérem szépen, teljesen komikus azt mondani egyik szájunkkal, hogy miért nem folytat egy konkrét alkut a birtokosokkal és gazdálkodókkal az állam, miért nem úgy alakítja törvényeit, hogy azt megtehesse, másik oldalt meg azt mondom, hogy a konkrét birtokosok és g azdálkodók felét én nem tekintem partnernek, azt akarom, hogy azok olvadjanak el tovább, menjenek a semmibe.
